Podmaniczky József

Báró podmanini és aszódi Podmaniczky József (1756. július 29. – Pest, 1823. május 11.) protestáns főnemes, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos és kamarás, főispán.

Életrajza

Podmaniczky II. János báró (meghalt: 1788) és Kisfaludy Zsuzsa fia volt.

Külsejét tekintve igénytelen, szikár, kissé púpos voltánál fogva keveset mutatott ugyan, de rendkívül szellemdús és nagyműveltségű férfiú, aki a tudományt és művészetet egyaránt pártolta.

Hosszabb külföldi utazásról hazatérve II. József türelmi rendelete után a fiumei kormányzóság tanácsosa, majd a budai helytartótanács tanácsosa lett. Később szembekerült a császárral. 1790–1791-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult reformista szárnyát képviselte.

1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzését, melyben rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére és a belső vámvonal eltörlését javasolta (Principia Vettigalis Tricesimalis…pro Deputatione commerciali elaborata, Pozsony, 1826).

Tagja volt a tanulmányi bizottságnak is, melyben egyedül képviselte a haladóbb szemléletű nemzeti irányt. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja. 1815-ben Ausztria párizsi megbízottja.

Az ő palotájában szerepelt először 7 éves korában Liszt Ferenc, kinek nagy pártfogója volt. Kísérletezett a magyar nemzeti színház felállításával is. Ő volt az első magyar színházi intendáns, amikor a magyar főurak a várszínházból, akkori udvari színházból magyar nemzeti játékszint akartak alkotni.

Naplót hagyott hátra.

Források

• Magyar Életrajzi Lexikon
• Nagy Iván: Magyarország családai
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

Elődje: Ürményi József

Bács-Bodrog vármegye főispánja 1802. április 9. – 1823. május 11.

Utódja: gr. Győry Ferenc