Főmenü megnyitása

A polgári perrendtartás (rövidítése: Pp.) a polgári eljárásjogi törvény másik elnevezése. Olyan törvénykönyv (kódex), amely a polgári per lefolytatásának szabályait, a polgári bíróság peres és nemperes eljárásokban követendő eljárásának szabályait tartalmazza.[1] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jével lépett hatályba.

Polgári perrendtartásnak nevezik gyakran magát a polgári eljárásjogot is, mint a jogrendszer egyik ágazatát.

Története MagyarországonSzerkesztés

Plósz Sándor munkásságának legfőbb eredményeként született meg az 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról, amely 1915, január 1-jén lépett hatályba. Ezt a törvényt váltotta fel a többször módosított 1952. évi III. törvény, amely azonban nem fogja át a jogág szabályainak egészét.[2]

A polgári eljárás alapelveiSzerkesztés

A 2018. január 1-jével hatályba lépett polgári perrendtartás tételesen is meghatározza a polgári eljárás alapleveit.

2. § [A rendelkezési elv]
(1) A felek szabadon rendelkeznek perbe vitt jogaikkal.
(2) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.

3. § [A perkoncentráció elve]
A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.

4. § [A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége]
(1) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését.
(2) A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a feleket terheli.
(3) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni.
(4) A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.

5. § [A jóhiszeműség elve]
(1) A felek és más perbeli személyek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni.
(2) A bíróság azt a felet vagy más perbeli személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.

6. § [A bíróság közrehatási tevékenysége]
A bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.

[3]


A polgári eljárás alapelvei az egész eljáráson végighúzódó elvi tételek, amelyek meghatározzák a polgári eljárási jog rendszerét. Főleg a polgári perre érvényesek, de megfelelően irányadók a peren kívüli eljárásokra is. Az alapelvek irányt mutatnak a bíróságok számára a polgári eljárási szabályok értelmezése, illetve alkalmazása során, főként határesetekben. Többféle csoportosításuk lehetséges.

A büntetőeljárással közös alapelvek illetve a kizárólag a polgári eljárási jog alapelveiSzerkesztés

A büntetőeljárással közös alapelvekSzerkesztés

Mivel a büntetőeljárásban is hasonlóan alapvető a bíróság szerepe, mint polgári ügyekben, az alapelvek között is van azonosság, így

  • a tárgyalás nyilvánossága,
  • a szóbeliség alapelve

Kizárólag a polgári eljárási jog alapelveiSzerkesztés

Ezek a polgári jogi eljárásban hozandó határozat tartalmát meghatározó anyagi joggal függnek össze, kifejeződik ezekben a jogalanyok bizonyos autonómiája.

  • a rendelkezési elv
  • tárgyalási elv

Szervezeti illetve működési alapelvekSzerkesztés

Szervezeti alapelvekSzerkesztés

  • Bírói függetlenség
  • néprészvétel
  • társasbíráskodás elve

Működési alapelvekSzerkesztés

Ezek tükrözik a polgári eljárás jellegzetességeit.

A 2018. január 1-jével hatályba lépett törvény főbb rendelkezéseiSzerkesztés

Az osztott perszerkezet bevezetéseSzerkesztés

Az osztott perszerkezet bevezetése azt jelenti, hogy a peres eljárást perelőkészítő szakra és érdemi tárgyalási szakra bontja a törvény és erősíti a perelőkészítés szerepét.[4]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bíró Endre: Jogi szótár. 395. old.
  2. Jogi lexikon 498. old.
  3. 2016. évi CXXX. törvény
  4. http://www.kormany.hu/download/f/ca/30000/20150128%20Az%20%C3%BAj%20polg%C3%A1ri%20perrendtart%C3%A1s%20koncepci%C3%B3ja.pdf

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés