Polgári természetőr

A polgári természetőrök tevékenységéről szerkesztés

A polgári természetőr munkáját önként vállalja, díjazást nem kap érte. Főként az őrzési feladatokban működik közre, de a védett természeti értékek megőrzésében is önálló szolgálatot tehet esetenként.

A polgári természetőrök munkáját állami természetvédelmi őrök irányítják, akik a kapcsolatot tartják. Mivel Magyarországon mindössze 250 fő állami természetvédelmi őr van, ezért nagy szükség van a polgári természetőrökre.

A polgári természetőrség történelme szerkesztés

A turistaőrség igénye már 1935-ben felmerült. Az első hatfős járőr 1962. július 2-án vasárnap reggel indult a Budai Erdészet udvaráról a budai hegyekbe. A Társadalmi Erdei Szolgálatot később, 1990. január 1-jétől az MTSz Természetvédelmi Szolgálata követte, de tevékenységük nem volt jogilag megalapozott.^[1]

A parlament az 1996. évi LIII. törvényben állampolgári joggá emelte a társadalmi természetvédelmet.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén szerkesztés

A Bükki Nemzeti Park területén a polgári természetőrök szervezése 1997-ben indult. Jelenleg 233 önkéntes van, aki az állami természetvédelmi őrök munkáját segíti.

Az őrök segítsége különböző területeken jelenik meg. Például feladatuk, hogy a mintegy 200 km kerékpárúton ügyeljenek a szabályok betartására, továbbá az, hogy a területen tapasztaltakról információt szolgáltassanak. Bizonyos esetekben intézkedést kérnek a hatósági engedélyekkel rendelkező őrszolgálattól.

Az Egri Kárpát Egyesület tagjai túrákat szerveznek és ellenőrző pontokat működtetnek.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetbarát Szövetség természetőrei a túrázásuk közben tapasztaltakról szolgáltatnak információt.

A területen hivatásos rendőrök is segítik polgári természetőrként a munkát.

Az Egererdő Zrt. hét erdészetének erdészei és műszaki vezetői csatlakoztak a nemzeti park polgári természetőr szolgálatához. A lépés a munka hatékonyságát növelni szándékozó intézkedés volt.

A polgári természetőrök jogállását megalapozó törvények, rendeletek szerkesztés

A polgári természetvédelmi őrök jogállását a Természetvédelmi törvény és egy Miniszteri rendelet is szabályozza. ( 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetõrökrõl )

Kivonat az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

66. § (1) Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik. (2) A polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult

1. védett természeti területekre belépni;
2. szolgálati jelvényt és igazolványt használni;
3. természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani;
4. a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni.

(3) A polgári természetőrökre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

Az állampolgárok részvétele a természet védelmében szerkesztés

A polgári természetőr-jelölteknek egy tanfolyam elvégzése után vizsgát kell letenniük. A tananyagot, mely főként jogi és általános természetvédelmi tartalmú, a Nemzeti Park Igazgatóság bocsátja a jelentkezők rendelkezésére. Emellé még hét tájegység ismereteit is számon kérik, amelyet az illetékes Nemzeti Park igazgatósága szintén rendelkezésre bocsát.^[2]

Jegyzetek szerkesztés

↑ Alakulóban a Polgári Természetőrség In.: Erzsébetvárosi Természetbarát, 1997. III. évf. 2. szám. [2009. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
↑ Nemzeti Park Igazgatóságok központi honlapja

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

[1] Alakulóban a Polgári Természetőrség In.: Erzsébetvárosi Természetbarát, 1997. III. évf. 2. szám. [2009. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 19.)

[2] Nemzeti Park Igazgatóságok központi honlapja

[1]

[2]