Polycystina
A Polycystina, más néven Polycystinea sugárállatkák osztálya. A legtöbb fosszilis sugárállatkát tartalmazza, mivel vázuk tengeri üledékekben gyakori, így az egyik leggyakoribb mikrofosszília-csoport. Ezek opálos szilikátokból állnak, egyesekben igen egyszerű spiculákkal, másokban összetettebb rácsokkal, például sugaras tüskéjű koncentrikus gömbökkel vagy kúpos kamrák sorozatával. Három rendje a kambriumban megjelent sugarasan szimmetrikus Spumellaria, a feltehetően az alsó devonban megjelent kétoldali szimmetriájú Nassellaria és a kolóniaképző Collodaria.[1]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Polycystina-váz
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Rendek | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Polycystinea témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Polycystinea témájú kategóriát. |
Felépítés
szerkesztésEkto- és endoplazmáját sejtbeli vastag, sűrű, pórusos központi kapszula választja el. Ennek határán a kapszulán belüli axoplasztiszokkal rendelkező axonémák haladnak át, bizonyos esetekben azonban azon kívül található központjuk.[2]
Táplálkozás
szerkesztésTörténet
szerkesztésChristian Gottfried Ehrenberg írta le 1838-ban a Die Infusionstierchenben, és 1887-ben egészítette ki Ernst Haeckel, aki a Radiolariába sorolta.[4] 1993-ban az Actinopoda Calkins 1902 főosztályba sorolta Thomas Cavalier-Smith.[5]
Hollande et al. a Polycystina központi kapszulájának és a páncélos ostorosok cortexének hasonlósága alapján feltételezte rokonságukat, később kiderült azonban, hogy bár azonos csoportban (Sar) vannak, nem testvérek – előbbi a Rhizaria, utóbbi az Alveolata tagja.[2]
Orsi et al. 2011-es tanulmányukban a Polycystinát nem tekintették taxonnak annak polifiletikus volta miatt.[6] Bár a Spumellaria és a Polycystina kizárólag 18S rDNS alapján polifiletikus csoportok, míg 18S és 28S rDNS,[7] illetve 28S rRNS alapján mindkettő monofiletikus.[8] Előbbi azt jelenti, hogy az ásványi anyagokban dús külső váz a sugárállatkákban egynél többször, míg utóbbi azt, hogy valószínűleg egyszer jelent meg.[7]
Genetika
szerkesztésMagi DNS-e a standard (1-es), mitokondriális DNS-e a penészgomba-, protozoon-, Coelenterata-mitokondrium (4-es), plasztisz-DNS-e a bakteriális, archea- és növényplasztisz-átírásitábla (11-es) szerint íródik át.[9]
Filogenetika
szerkesztésEgy 158 taxonból álló fán, melynek a Microheliella maris nem része, egy lánc szerint a Radiozoa parafiletikus lehet, mivel a likacsosházúak testvércsoportjaként jelent meg a Polycystina.[2]
Fosszíliák
szerkesztésA Polycystina és a likacsosházúak kemény sejtváza egymástól függetlenül fejlődött ki, így a legjobban fosszilizálódtak.[2] Összetett szilikátos vázuk könnyen fosszilizálódik, és hamar a tengeri üledékben fontos szereplővé válik, így a tengeri plankton evolúciójának tanulmányozásához fontos csoporttá válik.[11] Mivel az egyes fajok opálváza eltérő erősségű, eltérő mértékben őrződnek meg fosszíliái, ezenkívül a niche is befolyásolja megőrződésüket – a mélyebben élő fajok az üledék-víz felszín kisebb távolsága miatt gyakrabban őrződnek meg, mivel a váztörés vagy az oldódás ritkább.[11]
A Nassellaria átlagos fajélettartama 8,39, a Spumellariáé 9,62, a Collodariáé 6,62 Ma volt a Déli-óceánban, azonban ez utóbbi adat Trubovitz 2023-as tanulmányában nem bizonyult erősnek, mivel csupán 15 taxont vizsgáltak belőle, és a különbsége nem volt szignifikáns.[11] Ezzel szemben a Csendes-óceán keleti felének Egyenlítőhöz közeli részén a Nassellaria fajélettartama 3,8, a Spumellariáé 3,58, a Collodariáé 3,34 Ma volt, de a különbség itt se volt szignifikáns. Tehát a Polycystina rendjei közel azonos élettartamú fajokkal rendelkezhetnek.[11] A sugárállatkák fajélettartamát a Déli- és a Csendes-óceánban se befolyásolta legnagyobb és átlagos relatív gyakoriságuk.[11]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mendez Sandin (2019. november 22.). „Diversity and Evolution of Nassellaria and Spumellaria (Radiolaria)” (angol nyelven). Protistology, Kiadó: Sorbonne Université. (Hozzáférés: 2022. október 18.)
- ↑ a b c d Cavalier-Smith, Thomas (2018. április 1.). „Multigene phylogeny and cell evolution of chromist infrakingdom Rhizaria: contrasting cell organisation of sister phyla Cercozoa and Retaria”. Protoplasma 255 (5), 1517–1574. o. DOI:10.1007/s00709-018-1241-1. PMID 29666938.
- ↑ Faure E, Not F, Benoiston AS, Labadie K, Bittner L, Ayata SD (2019. január 14.). „Mixotrophic protists display contrasted biogeographies in the global ocean”. ISME J 13 (4), 1072–1083. o. DOI:10.1038/s41396-018-0340-5. PMID 30643201.
- ↑ Haeckel E (1887). „Report on the Scientific Results of the Voyage of H.M.S. Challenger during the years 1873–76”. Zoology 18 (40), i–clxxxviii, 001–1803. o. (Hozzáférés: 2024. június 21.)
- ↑ Zettler LA, Sogin ML, Caron DA (1997. október 14.). „Phylogenetic relationships between the Acantharea and the Polycystinea: a molecular perspective on Haeckel's Radiolaria”. Proc Natl Acad Sci U S A 94 (21), 11411–11416. o. DOI:10.1073/pnas.94.21.11411. PMID 9326623.
- ↑ Orsi W, Edgcomb V, Jeon S, Leslin C, Bunge J, Taylor GT, Varela R, Epstein S (2011. március 10.). „Protistan microbial observatory in the Cariaco Basin, Caribbean”. ISME J 5 (8), 1357–1373. o. DOI:10.1038/ismej.2011.7. PMID 21390077.
- ↑ a b Krabberød AK, Bråte J, Dolven JK, Ose RF, Klaveness D, Kristensen T, Bjørklund KR, Shalchian-Tabrizi K (2011. augusztus 10.). „Radiolaria divided into Polycystina and Spasmaria in combined 18S and 28S rDNA phylogeny”. PLoS One 6 (8), e23526. o. DOI:10.1371/journal.pone.0023526. PMID 21853146.
- ↑ Sandin MM, Romac S, Not F (2022. június 5.). „Intra-genomic rRNA gene variability of Nassellaria and Spumellaria (Rhizaria, Radiolaria) assessed by Sanger, MinION and Illumina sequencing”. Environ Microbiol 24 (7), 2979–2993. o. DOI:10.1111/1462-2920.16081. PMID 35621046.
- ↑ Polycystinea. NCBI. (Hozzáférés: 2024. június 21.)
- ↑ Armbrecht L, Weber ME, Raymo ME, Peck VL, Williams T, Warnock J, Kato Y, Hernández-Almeida I, Hoem F, Reilly B, Hemming S, Bailey I, Martos YM, Gutjahr M, Percuoco V, Allen C, Brachfeld S, Cardillo FG, Du Z, Fauth G, Fogwill C, Garcia M, Glüder A, Guitard M, Hwang JH, Iizuka M, Kenlee B, O'Connell S, Pérez LF, Ronge TA, Seki O, Tauxe L, Tripathi S, Zheng X (2022. október 2.). „Ancient marine sediment DNA reveals diatom transition in Antarctica”. Nat Commun 13 (1), 5787. o. DOI:10.1038/s41467-022-33494-4. PMID 36184671.
- ↑ a b c d e Trubovitz S, Renaudie J, Lazarus D, Noble PJ (2023. május 22.). „Abundance does not predict extinction risk in the fossil record of marine plankton”. Commun Biol 6 (1), 554. o. DOI:10.1038/s42003-023-04871-6. PMID 37217772.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Polycystine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés - Systematics of the Radiolaria
- Radiolaria.org
- Polycystine radiolarians. [2024. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva].