Főmenü megnyitása

Az opál megszilárdult kovasavgél, kémiailag az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése görög közvetítéssel (opaliosz) az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.

Opál
Opál
Opál
Ásványrendszertani besorolás
Alosztály
A Wikimédia Commons tartalmaz Opál témájú médiaállományokat.


Tartalomjegyzék

Kémiai és fizikai tulajdonságaiSzerkesztés

Képlete: SiO2*nH2O
Keménysége: 5,5-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
Hasadása: nincs
Törése: kagylós
Színe: változatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik
Fénye: üveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Egyéb tulajdonságai: víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál részben rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak

SzerkezeteSzerkesztés

Nanométeres átmérőjű krisztallitok építik fel, de anyagában – néhány 100 nm-es méretben jelentkező – másodlagos szerkezet is megfigyelhető, amely változatonként különböző alakú és méretű építőelemekből (doménekből) áll. Víztartalma adszorbeált vagy kapilláris kötésű, de intersticiális vizet is tartalmaz.

Megjelenési formái, genetikájaSzerkesztés

Vaskos, fürtös, gumós formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is.

Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet.

VáltozataiSzerkesztés

 
tűzopál
 
Faopál magyarországi lelőhelyről a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban
  • nemesopálopalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő,
  • tejopálopáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált,
  • tűzopál – tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő,
  • faopál – opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek,
  • viaszopál
  • májopál
  • hialit vagy üvegopál – üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
  • hidrofán – vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.
  • borostyánopál
  • vízopál

Rokon ásványfajokSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

  • 2006 novemberében Kisnánán különlegesen nagy, hárommázsás faopált találtak, melynek korát 15 millió évre becsülik. A leletet a Természettudományi Múzeumba szállították.[1]
  • Az első opál bányát a világon, Kassától 35 km-re eső, akkor még Magyarországhoz tartozó Dubnikban létesítették.[2] Jelenleg a Szlovákiai opálbányákat képzik.[3]
  • A Föld egyik legnagyobb opálmezője az ausztráliai Coober Pedy városa mellett húzódik. A közel száz éve tartó bányászat során negyedmillió bányaüreget vájtak a környéken.
  • A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) spektroszkópiai vizsgálatok alapján opált fedezett fel a Marson. A rétegek mintegy 2 milliárd évesek. Ezzel kitolták a víz jelenlétét a Mars középidőszakára.[4]

ForrásokSzerkesztés

  1. Három közel fél tonnás opált találtak Mátraalján. Szegedi Tudományegyetem - Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
  2. RONDEAU et al. (2004. október 1.). „Opals from Slovakia ("Hungarian" opals): a re-assessment of the conditions of formation” (angol nyelven). European Journal of Mineralogy - E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung Science Publishers 16 (5), 789-799. o. DOI:10.1127/0935-1221/2004/0016-0789. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 20.)  
  3. https://www.opalovebane.com/?lang=hu
  4. NASA/Jet Propulsion Laboratory (2008, October 29). NASA Orbiter Reveals Details Of A Wetter Mars. ScienceDaily. Hozzáférés ideje: September 20, 2010
A Wikimédia Commons tartalmaz Opál témájú médiaállományokat.