Poranyagok
A poranyagok két formában részei életünknek: mint környezetszennyező apró szemcsés részecskék és mint ipari nyersanyagok, a technológiai folyamat részei.
A környezetünket szennyező por olyan részecskékből áll, amelyek a légkörben lebegnek, fölkapja őket a szél, tovaszállítja, de később leülepednek. A por eredete igen sokféle lehet. A por alkotóelemei a talaj, a vulkánkitörések, a szennyezések, az ipari termelés, az emberi környezet apró szemcsés részecskéi (pl. haj, szőr, rostos anyagok parányi részecskéi). Az ipari por anyagát a technológia által megkívánt komponensek őrlésével állítják elő. Ma már a kozmikus környezetünkben előforduló poranyagok is széles körű kutatás tárgyát képezik.
A környezetünket szennyező por tulajdonságai
szerkesztésA por részecskéinek egyik legfontosabb tulajdonsága a porszemcsék egymáshoz tapadása. A porrészecskék egymáshoz tapadását koagulációnak nevezik. De a porrészecskék nemcsak egymáshoz, hanem idegen anyagú felületekhez is kötődnek. Ezt a tapadást adhéziónak nevezik. A pornak mindkét tapadási tulajdonsága olyan, hogy eltömíti az ipari berendezéseket. A porszemcsék idegen anyaghoz tapadását a következő tényezők befolyásolják: a nedvességtartalom, a szemcsék higroszkópossága, a szemcsék elektrosztatikus sajátosságai, a porszemcsék alakja, illetve a szemcseméret szerinti eloszlás. A por egy másik tulajdonsága, hogy koptatja a felületeket.
A környezetünket szennyező por eredete
szerkesztésEredete alapján több porforrást különböztethetünk meg. Beszélhetünk légkörben lebegő porról, ipari és szállítási eredetű porról, valamint háztartási (városi) porról.
Légköri por
szerkesztésA légkörben lebegő porszemcsék jelentős része olyan száraz helyekről származik, ahol a szél az apró talajszemcséket fölkaphatja, magával viheti. Ilyen területek a sivatagok, s ilyenek azok is, ahol például földművelést végeznek, vagy nyílt színi bányászatot, építkezést. A szállítási ipar is a jelentős porkeltők közé tartozik. Nem csak a közúti szállítás okoz porkeltést, hanem a városi közlekedés és az ipari termelés számos formája is. Számos esetben a terepi munkahelyek porszennyezése légúti megbetegedéseket okozhat.
Ipari por
szerkesztésSzámos iparág tartozik a nagy porforrások közé. Ilyenek az energiatermelés, a szénfeldolgozás, a fémkohászat, a kémiai iparok, az építőanyag-ipar, az üvegipar, a fafeldolgozó ipar és a textilipar.
Háztartási por
szerkesztésJelentős porforrás a háztartás. Itt keveredik a geológiai, ipari és szállítási eredetű por a humán porkeltéssel, a szerves szemcsék alkotta porral. A lakások, középületek, utak takarítása is porkeltéssel jár. A belső terek portalanítása ma már a klímaberendezések része.
A por mint ipari nyersanyag
szerkesztésSzámos környezeti anyag készül porrá őrölt anyagból. Legismertebbek talán a porkerámiák. A poralapanyag lehetővé teszi a por formában kevert összetevők arányának finom változtatását. Egy másik fontos terület a porkohászat, ahol fémek por alakban előállított komponenseit keverik, és így lehetőség van olyan anyagok keverésére is, amelyek normál ötvözeti előállítási folyamatban nem elegyednek.
A por a világűrben
szerkesztésApró szemcsés szilárd anyagi részecskék mindenütt megtalálhatók a világegyetemben. Két fontos területről említünk megfigyelhető portartományokat.
Kozmikus por
szerkesztésA kozmikus térségben található por kristályos és amorf szemcsékből áll. A gázködök néhány százaléknyi port tartalmaznak. A csillagokat körülvevő porködök fontos alkotóelemei lettek a később belőlük is formálódó bolygórendszer anyagának.
Égitestfelszíni por
szerkesztésA szilárd felszínű égitesteket – amint az űrszondás mérések óta tudjuk – por fedi. Ennek eredete a becsapódó részecskék felszínt őrlő hatására vezethető vissza. Legismertebb a holdi por szerepe. Ennek vastagsága néhány centiméter a felszínen. Elektrosztatikus hatásai és a mindenre való rátapadása miatt a bolygófelszíni kutatások szempontjából kiemelt figyelmet fordítanak az égitestfelszíni por vizsgálatára. A holdi por kutatására indul a NASA LADEE űrszondája. A közelmúltban érkezett meg a Földre az első kisbolygóról származó porminta: a Hayabusa japán űrszonda hozta el a 25143 Itokawa kisbolygó felszínéről a mintegy 1500 szemcséből álló poranyaggyűjteményt. Korábban a Stardust űrszonda a Wild-2 üstökös környezetében vett pormintát, és azt az űrszonda leszálló kapszulája vissza is hozta a Földre.
Források
szerkesztés- Fancsaly L., Koncz F., Varga L. (1997): Fémipari anyag- és gyártásismeret II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
- Bérczi Sz. (1985): Anyagtechnológia I. Anyagrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest