Porgesz József

(1880—1944) építész

Porgesz József (Öcsöd, 1880. február 14.[1]Németország, 1944) zsidó származású magyar építész.

Porgesz József
Született1880. február 16.
Öcsöd
Elhunyt1944 (63-64 évesen)
Németországi Szövetségi Köztársaság
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Porgesz József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Porgesz Salamon kereskedő és Grünbaum Katalin fiaként született. Tanulmányait a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában végezte (1897–1900), majd Jónás Dávid és Heidelberg Sándor építészeknél dolgozott mint rajzoló.[2] A zsidó felső- és középosztály közkedvelt tervezőjeként tucatnál is több budapesti bérház terveiért felelős. Korai épületeinél a német szecesszió, különösen Franz Metzner hatása figyelhető meg. Két világháború közötti munkái inkább már art déco jellegűek.[3] Németországban, koncentrációs táborban halt meg a második világháború alatt.[4] 1929-től a Stylus Építő Rt. alapítójaként és tervezőjeként működött. Foglalkozott bútortervezéssel is. A második világháború alatt koncentrációs táborban halt meg.[5]

Házastársa Schmidek Jolán volt, akit 1912. január 1-jén Budapesten vett feleségül.[6]

Ismert épületei szerkesztés

  • 1907: bérház, Budapest, Népszínház u. 40.[7]
  • 1909–1910: bérház, Budapest, Bartók Béla út 34.[7][5]
  • 1909–1910: bérház, Budapest, Kruspér u. 3.[7][5]
  • 1910–1911: bérház, Budapest, Hegedűs Gyula utca 15.[8][7][5]
  • 1911: Rosenfeld-féle bérház, Budapest, Hegedűs Gyula utca 34.[9][7]
  • 1911: bérház, Budapest, Liget (korábban: Zalka Máté) tér 2.[7][5]
  • 1911–1912: bérház, Budapest, Zsolt u. 7.[7]
  • 1912: bérház, Budapest, Ady Endre u. 1.[7]
  • 1912: bérház, Budapest, Balaton (korábban: Pálffy György) u. 10.[5] vagy 12.[7]
  • 1913: bérház, Budapest, Salétrom u. 6.[7]
  • 1914 / 1915–1916: Pollacsek–Epstein-féle bérház, Budapest, Dohány utca 56. / Akácfa utca 7.[10]
  • 1926: bérház, Budapest, Visegrádi utca 53.[11][7]
  • 1926–1927: Stílus Építő Rt. lakóháza, Budapest, Kosztolányi Dezső tér 5. / Bartók Béla út 69. / Bocskai út 30–32.
  • 1929: bérház, Budapest, Budafoki út 10.[12][13]
  • 1929–1931: Stylus-bérház, Budapest, Attila út 133.[3][14]

Tervben maradt épületei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Képtár szerkesztés

Források szerkesztés

  • Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945, Ariton Kft. Budapest, 2019
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. ISBN 963 15 4278 5

Egyéb irodalom szerkesztés

  • Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.u.K. Kiadó, Budapest, 2018