Prefektus

A prefektus a római praefectus (a latin praeficere (elöljárni) szóból) tisztségből származó, a történelem során és ma is széles körben használt elöljárói megnevezés. Rómában is jelenthetett területi vezetőt, de egy szakfeladatra kinevezett irányítót, felügyelőt is. A hivatal viselését, a hivatalt, vagy illetékességének területi egységét is prefektúrának hívjuk.

Az ókori Rómában szerkesztés

Antiokheiai Szent Margit felhívja a római praefectus figyelmét, Jean Fouquet műve egy illusztrált kéziratból.p

Bővebben: Praefectus

A praefectus a Római Birodalomban, nem választott, hanem kinevezett (prae 'elé' + facere 'tenni, csinálni') polgári és katonai tisztségviselők megnevezése volt.^[1]

Újkori gazdasági tisztségviselők szerkesztés

Az újkori Magyarországon a több uradalmat kormányzó jószágigazgatót nevezhették prefektusnak is.^[2]

A modern közigazgatásban szerkesztés

Több mai országban a megyék mint központi igazgatási szervek élén álló személy. Ilyen például Franciaország prefektusa,^[3] de a kiegyezés utáni közigazgatási reform Magyarországának főispánja is megfelelt ennek a kategóriának.^[4]

A rendszerváltás utáni Magyarországon a prefektus magyar megfelelője az 1990-től bevezetett köztársasági megbízott intézménye volt. (Hivatalának a nevét 1994-ben közigazgatási hivatalra változtatták.) 2011-től a kormányhivatalokat kormánymegbízottak (2022-től főispánok) vezetik.

A katolikus egyházban szerkesztés

A Vatikánban a pápai háztartás illetve a Szentszék gazdasági ügyeit intézi egy-egy prefektúra.^[5]

Prefektusnak hívják katolikus kollégiumokban a diákok tanulmányainak felügyelőjét.^[6]

Jegyzetek szerkesztés

↑ Római történeti kézikönyv praefectura, 375. o.
↑ MTF gazdatisztek, 155–156. o.
↑ Helyi önkormányzati modellek. ktk.uni-nke.hu. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék. [2015. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 23.) „A helyi ügyek intézésével egyrészt a települési egységekben (commun) választott képviselő testület, élén a polgármesterrel, másrészt az állam megyei szintig telepített központi szervei, élükön a prefektussal (préfet) volt megbízva.”
↑ Koi: Helyi önkormányzati modellek III.
↑ Roman Curia
↑ http://www.kislexikon.hu/prefektus_a.html^{[Tiltott forrás?]}

Források szerkesztés

↑ Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2
↑ Roman Curia: Roman Curia. www.catholic-hierarchy.org (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.)
↑ Koi: Helyi önkormányzati modellek III.: Helyi önkormányzati modellek III. ktk.uni-nke.hu (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.) arch
↑ MTF: Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o.. ISBN 963 282 202 1 (1989)

[1] Római történeti kézikönyv praefectura, 375. o.

[2] MTF gazdatisztek, 155–156. o.

[3] Helyi önkormányzati modellek. ktk.uni-nke.hu. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék. [2015. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 23.) „A helyi ügyek intézésével egyrészt a települési egységekben (commun) választott képviselő testület, élén a polgármesterrel, másrészt az állam megyei szintig telepített központi szervei, élükön a prefektussal (préfet) volt megbízva.”

[Koi:_Helyi_önkormányzati_modellek_III._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Koi: Helyi önkormányzati modellek III.

[Roman_Curia_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Roman Curia

[6] ttp://www.kislexikon.hu/prefektus_a.html^{[Tiltott forrás?]}

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]