Főmenü megnyitása

A hajó "lelke" egy vékonyfalú tartály (membrános tartály) a hajó elejében, és a belőle hátravezető két cső. Ahhoz, hogy működésbe hozzuk, először is vízzel kell feltölteni a rendszert. Ezután vízre bocsátjuk a hajót, majd beletesszük a meggyújtott mécsest úgy, hogy a láng a membrános tartály alját melegítse, majd ahogy a víz felforr, működni kezd a "propulzió" elnevezésű folyamat.

FeltalálásaSzerkesztés

Az első lemezből készült kishajóra a francia Thomas Piot nyújtotta be a szabadalmát 1891-ben. Viszont Magyarországon, Karle Józsefet tartjuk a propulziós hajó, vagy más nevén gyertyás csónak feltalálójának. Karle József, 1943. február 4-én adta be szabadalmát, ami 1947. július 15-én jelent meg.

Működési elveSzerkesztés

A víz felforr a membrános tartályban, majd a forró víz kiáramlani kényszerül, és a membránban vákuum keletkezik ami összehúzza a membránt, egyúttal hideg vizet szív fel és ettől a membrán széthúzódik.

Az előbb említett folyamat mindaddig fennmarad, míg melegíti a mécses a membrános tartályt, illetve a rendszer vízzel van feltöltve.

NépszerűségeSzerkesztés

AZ 1950-es években volt a legelterjedtebb Magyarországon.

ÉrdekességeiSzerkesztés

A játék érdekessége, hogy nem tartalmaz mozgóalkatrészeket, a gőzgéppel szemben.

HátrányaSzerkesztés

A propulziós meghajtás nem túl hatékony, továbbá kicsi méreteknél, pl. hajómodelleknél még működik, viszont nagy méretnél már nem. Ezért csak modelleknél alkalmazható.

ElőnyeSzerkesztés

Előnye az, hogy nem tartalmaz bonyolult alkatrészeket, sőt, még a működési elve is nagyon egyszerű.

Információk forrásaSzerkesztés