A prosztatagyulladás (Prostatitis) a prosztata gyulladását jelenti. A prosztatagyulladás több típusát különböztetik meg. A gyulladás krónikus, akut, krónikus kismedencei gyulladásként diagnosztizálható.

Prosztatagyulladás

DiseasesDB10801
MedlinePlus000524
A Wikimédia Commons tartalmaz Prosztatagyulladás témájú médiaállományokat.

Tünetek szerkesztés

A tünetek nehezen felismerhetők. A betegek általában deréktáji, alhasi, gáttáji, heretáji fájdalomról számolnak be. A gyulladás bizonyos esetekben lázzal jár, a vizelet véres lehet. Súlyosabb esetekben a vizeletben genny észlelhető.

A prosztatagyulladás mint kifejezés a legszigorúbb értelemben vett prosztata szövettani gyulladása. Mint minden gyulladás, válasz egy fertőzésre, viszont ez a típusú gyulladás előfordulhat fertőzés nélkül is.

1999-ben a Cukorbetegek és Emésztési és Vesebetegségek Nemzetközi Intézete (NIDDK) egy új osztályozási rendszert dolgozott ki.[1][2]

Kategória Fájdalom? Baktériumok? Fehérvérsejtek? NIDDK
(Jelenlegi)
Leírás Meares / Stamey
(Régi)
I igen igen igen Akkut prosztatagyulladás Az akkut prosztatagyulladás egy bakteriális fertőzés, mely sürgős orvosi kezelést igényel. Akkut bakteriális prosztatagyulladás
II ± igen igen Krónikus bakteriális prosztatagyulladás A krónikus bakteriális prosztatagyulladás egy viszonylag ritka állapot, mint az időszakos húgyúti fertőzések. Krónikus bakteriális prosztatagyulladás
IIIa igen nem igen Gyulladásos CP/CPPS Krónikus prosztatagyulladás/krónikus kismedencei fájdalom szindróma, a prosztatagyulladásnál megállapított diagnózisok 90%-95%-a,[3] régen úgy azonosították, mint krónikus nem bakteriális prosztatagyulladás. Nem bakteriális prosztatagyulladás
IIIb igen nem nem Nem gyulladásos CP/CPPS Prostatodynia
IV nem nem igen Tünetmentes gyulladásos prostatitis Tünetmentes gyulladásos prostatitis a betegeknek nincsenek fájdalomra utaló panasza, de észlelhető fehérvérsejt emelkedés leukocytosis. A férfiak 6-19%-ának a spermájában található genny, azonban tünetek nem jelentkeznek.[4] (nincs)

1968-ban először Meares és Stamey álltotta fel a prosztatagyulladásra vonatkozó diagnosztikai rendszert.[5] Ezt a besorolást már nem használják.

A betegség okai szerkesztés

A prosztatagyulladás okai nem tisztázottak. A szakértők több okot is megjelöltek.

Bakteriális fertőzés: A gyulladás hátterében Enterobacterica és Enterococcusok baktériumok állnak. Ezek a baktériumok a bélflóránk része. A leggyakoribb baktérium, melyet kimutattak az a Escherichia coli baktérium, amit mindenki ismerhet. Azt valószínűsítik, hogy a prosztata nem megfelelő működése révén nem megfelelő váladékot termel, ennek következtében a baktériumok könnyedén elszaporodhatnak.

Vizelet visszaáramlása a prosztatába: Bizonyos feltételezések szerint a vizelet visszajutása a prosztatába okoz olyan problémát, mi gyulladáshoz vezet. Ezt a visszaáramlást okozhatják különböző kémiai anyagok, melyek egyben megbetegítik a prosztatát.

Az egyik legfőbb okként a stresszt tartják, mely erősen gyengíti a prosztata normális működését, ezáltal nem megfelelő váladék termelése révén a baktériumok könnyen elszaporodnak benne, ezzel gyulladást okozva.

A diagnózis felállítása szerkesztés

A fellépő tünetek változatossága miatt nehéz diagnosztizálni. Első lépésként fizikai vizsgálat révén állítja fel az orvos a diagnózist. Ezt követi a bakteriális tenyésztés. A probléma akkor lép fel, amennyiben a bakteriális tenyésztés nem jut eredményre. Ebben az esetben a kezelés akár 4 hétig is eltarthat.

A betegség kezelése szerkesztés

Bakteriális fertőzés esetén antibiotikumok alkalmazását javasolják az orvosok. Ez a leggyakoribb eset. Akut gyulladás esetén ez a kezelés több hétig is eltarthat. Krónikus gyulladás esetén az alfa-receptor-blokkolók értek el eredményt a kezelés során. Az alternatív gyógymódok is arra az elvre építenek, mint a gyógyszeres kezelés. A medence tájékán lévő izmokat lazítják el. Hasznos lehet a meleg fürdő használata. Kerülni kell az alkohol és a savasító ételek fogyasztását. A gyógynövények használata is hasznos lehet, de elsősorban a prosztata egészségének megőrzésénél használatosak.

Kutatások szerkesztés

Kísérletek folynak a kisvirágú füzike antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálatára.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Krieger JN, Nyberg L, Nickel JC (1999. július 1.). „NIH consensus definition and classification of prostatitis”. JAMA 282 (3), 236–7. o. DOI:10.1001/jama.282.3.236. PMID 10422990.  
  2. J. Curtis Nickel. Textbook of prostatitis. Taylor & Francis, 27–. o. (1999). ISBN 978-1-901865-04-2. Hozzáférés ideje: 2010. április 18. 
  3. Habermacher GM, Chason JT, Schaeffer AJ (2006). „Prostatitis/chronic pelvic pain syndrome”. Annu. Rev. Med. 57, 195–206. o. DOI:10.1146/annurev.med.57.011205.135654. PMID 16409145.  
  4. Korrovits P, Ausmees K, Mändar R, Punab M (2008. június 1.). „Prevalence of asymptomatic inflammatory (National Institutes of Health Category IV) prostatitis in young men according to semen analysis”. Urology 71 (6), 1010–5. o. DOI:10.1016/j.urology.2007.12.082. PMID 18455767.  
  5. Meares EM, Stamey TA (1968. március 1.). „Bacteriologic localization patterns in bacterial prostatitis and urethritis”. Invest Urol 5 (5), 492–518. o. PMID 4870505.  

Források szerkesztés