Prozor vára (Dalmácia)

vár Dalmáciában

Prozor vára (horvátul: Utvrda Prozor), vár Horvátországban, Vrlika területén. Dalmácia legjelentősebb középkori várromjai közé tartozik, mely ma is meghatározza, az alatta fekvő Vrlika látképét.

Prozor vára
Utvrda Prozor
Vrlika látképe Prozor várával
Vrlika látképe Prozor várával
Ország Horvátország
Mai település Vrlika
Tszf. magasság575 m

Épült 14. század
Elhagyták 18. század
(elhagyták)
Állapota rom
Típusa hegyvidéki
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Prozor vára (Horvátország)
Prozor vára
Prozor vára
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 54′ 49″, k. h. 16° 23′ 42″Koordináták: é. sz. 43° 54′ 49″, k. h. 16° 23′ 42″
A Wikimédia Commons tartalmaz Prozor vára témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Vrlika városától északra, a Svilaja-hegység 575 méter magas sziklaszirtjének tetején található.

TörténeteSzerkesztés

A Vrlika feletti hozzáférhetetlen sziklaszirtre Hrvoje Vukčić Hrvatinić spalatói herceg a 15. század elején építtette fel Prozor várát. Első írásos említése 1406-ból származik. A vár Hrvojának nemcsak nyári rezidenciája volt, hanem a Luxemburgi Zsigmonddal vívott harcok idején egyik legfontosabb erőssége is. A vár alatt fejlődött ki Vrlika, melynek lakossága főként a régió régi központjából Vrh Rikából költözött ide át. Prozor vára ezt követően a Nepilićeké, majd a Frangepánoké lett, de ők már nem élvezhették sokáig birtoklását, mert Zsigmond király hívének, a Vitturi családnak adományozta. 1425-től a megújuló török támadások egyre nagyobb veszély jelentettek a térség lakosságára. Magának Vrlikának nem volt vára és a település sem volt különösebben megerősítve. A közeli Prozor és Glavaš várain kívül csak a természetes vízfolyások védelmére szorítkozhatott. 1492-ben a török elfoglalta Vrh Rikát Sveti Spas templomával együtt, 1522-ben pedig maga Vrlika is török uralom alá került. A török közigazgatásban a település a Klisszai szandzsák egyik náhijének központja lett. Vrlikán dzsámi épült és jelentős muzulmán lakosság települt be a városba. A település csak 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. A vár 1715-ben a Cetina vidéke ellen intézett török támadás idején súlyosan megrongálódott. A török zsoldosok Vlika ekkor lakóit megkímélték, míg a várba menekült lakosság számára nem volt kegyelem.

A vár mai állapotaSzerkesztés

Prozor vára a várostól északra emelkedő hegytetőn található. Falai ma is nagy magasságban állnak, emiatt Dalmácia legjelentősebb középkori várromjai közé tartozik. A szabálytalan négyszög alaprajzú vár közepén áll a várpalota, melynek keleti bejáratához rámpa és felvonóhíd vezetett. Nyugati részén volt a várnagy lakosztálya. A vár keleti oldalát egy kisebb hengeres torony védte. A lekerekített falakkal védett várkapu a nyugati oldalon volt, míg a déli oldalon a meredek sziklafal miatt csak alacsonyabb falak álltak. A falak helyreállítása 1988-ban kezdődött, majd a munka a délszláv háború idején szünetelt és csak 2006-ban folytatódott

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés