Wikipédia

Publicus Intézet

A Publicus Intézet magyarországi, budapesti székhelyű piac- és véleménykutatással foglalkozó cég.

Története szerkesztés

2006-ban jött létre,[1] és azóta aktív. 2015 májusában elindította havi rendszerességű ún. omnibusz kutatását, amit telefonon (CATI, computer-assisted telephone interviewing) és általában 1000 fő megkérdezésével végez. Azóta, a Vasárnapi Hírek, majd annak Népszavába történt beolvasztása után ugyanazon kiadóhoz tartozó napilap megbízásából, havi rendszerességgel pártok támogatottságát vizsgáló, és más közéleti kérdésekben is publikál kutatási jelentéseket.[2]

Módszertan szerkesztés

Lakossági, országos reprezentatív kutatásokat elsősorban telefonon, de online és személyes lekérdezés módszerével is végez. A kvantitatív kutatási eszközök mellett kvalitatív módszerekkel is kutat, többek között fókuszcsoportokat és interjúkat is készítenek munkatársai.[3]

Eredmények szerkesztés

  • A cég a 2015-ös tapolcai időközi választást megelőzően publikált adataiból a hvg.hu szavazatszám-becslést készített, amely alapján "elmondható, hogy a Publicus mérése nagyon közel járt a valósághoz".[4] A választáson összesen 30 021 fő adta le voksát;[5] a kutatás alapján készített becslés a nyertes Jobbik esetén mindössze 62 szavazattal, a Fidesz esetén 281 szavazattal, az MSZP esetén pedig 1800 szavazattal tért el a ténylegesen leadott voksoktól.
  • A 2016-os "kvótanépszavazás" során a Publicus Intézet összesen négy kutatást publikált. Az utolsó, amely a szavazás előtt 8-4 nappal készült, hibahatáron belül mérte az összes fontos eredményt, a részvételt, valamint az igenek, a nemek, és az érvénytelenül leadott szavazatok arányát is. Ezzel mérte, hogy a népszavazás várhatóan érvénytelen lesz, és minden korábbi népszavazáshoz képest ekkor lesz a legmagasabb az érvénytelenül leadott voksok aránya. Összességében a legpontosabb mérés volt.[6]
  • A 2019 május végén tartandó Európai Parlamenti választásokra készülve az Európai Parlament a Kantar Public(wd) szakmai közreműködésével hivatalos EU-szintű mandátumbecslést készít;[7] a magyar adatok részben a Publicus Intézet által készített kutatási eredményeken alapulnak.[8] A Népszava megbízásából[9] a Publicus 2019. januártól a választásokig, Magyarországon egyedül, havonta[10] méri a Európai Parlamenti választás preferenciáit.
  • Az EP választásokon Fidesz-KDNP, az MSZP-DK és a Momentum-Jobbik tömbök összesített eredményeit bőven hibahatáron belül mérte.[11] A kutatásaik jelezték az MSZP -> DK, illetve a Jobbik -> Momentum szavazói mozgásokat, ám annak mértéke az utolsó napokban felgyorsult, és az utolsó napok változásai már az utolsó adatfelvétel után történtek, így nem voltak mérhetőek.[12]
  • A budapesti előválasztás eredményét a Publicus mérte a legpontosabban. A június 16-án közzétett, 11-14 között készített felmérésben 24-21-7 százalékos eredményt közölt[13] az összes megkérdezett fővárosi körében. Ez a biztos előválasztó, jelöltet is választók körében Karácsony Gergely esetén 47,1% (eredmény: 48,9%; eltérés -1,8%.), Kálmán Olga esetén 39,2% (eredmény 36,8%; eltérés +2,4%., Kerpel-Fronius Gábor esetében 13,7% (eredmény 14,3%; eltérés -0,6%.) eredmény jelent. Így minden jelölt esetében a különbség bőven a +/-3,46%-os hibahatáron belül van, és a jelöltek sorrendje is pontos.[14]
  • A főpolgármester-választás eredményét a Publicus mérte a legpontosabban.[15] Az október 3-8 között készített és október 9-én a nyilvánosságra hozott 606 fő budapesti választókorú körében, telefonon készített kutatás[16] az összes politikus eredményét és a részvételt is a +/-4 százalékpontos hibahatáron belül mérte. Karácsony Gergely, eredmény: 50.9% — mérés: 48.1% (különbség -2,8%.) Tarlós István, eredmény: 44.1% — mérés: 47.6% (különbség +3.5%.) Puzsér Róbert, eredmény: 4.5% — mérés: 4.1% (különbség -0.4%.) Berki Krisztián, eredmény: 0.6% — mérés: 0.2% (különbség -0.4%.) Részvétel, eredmény: 51.5 — mérés: 53.9% (különbség +2.4%.)

A fenti eredmények ellenére a Publicus Intézet felméréseivel szemben komoly kritikák fogalmazódtak meg a 2018-as és 2022-es országgyűlési választások eredményeinek fényében. Utóbbi esetében az intézet 6 százalékkal mérte alul a regnáló kormánypártok, és közel 12 százalékkal mérte felül az Egyesült Ellenzék listás támogatottságát.

Vezető szerkesztés

A cég ügyvezetője, stratégiai igazgatója Pulai András. Európa-tanulmányokat és nemzetközi kapcsolatokat tanult Magyarországon, Ausztriában és Londonban. Korábban több – hazai és külföldi – kutató és kormányzati intézményben dolgozott mint vezető kutató, elemző.[17] A napi.hu felkérésére 2017-től részt vesz a legbefolyásosabb magyarok lista összeállításában.[18] 2022 óta a Hazám-díj, Magyarország első és egyetlen civilek által alapított és adományozott díj kuratóriumának tagja.[19]

Források szerkesztés

  1. ↑ Publicus, tevékenység. www.publicus.hu. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
  2. ↑ Publicus, blog. www.publicus.hu. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
  3. ↑ Publicus, módszerek. www.publicus.hu. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
  4. ↑ Megmondtuk előre: hajszálra kiszámoltuk a Jobbik eredményét hvg.hu
  5. ↑ VESZPRÉM megye 03.számú egyéni választókerület (Tapolca) eredménye - időközi választás. valasztas.hu. [2017. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
  6. ↑ Kvótanépszavazás: csökkenő részvételi szándék - pártok támogatottsága: növekvő aktivitás. www.publicus.hu. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
  7. ↑ Projections of seats of next Parliament | News | European Parliament (angol nyelven). www.europarl.europa.eu. [2019. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 2.)
  8. ↑ European Elections: Report on the developments in the political landscape (angol nyelven). Kantar Public, 2019. március 29.
  9. ↑ Népszava: Amint megfenyítette a Fideszt, erősödni kezdett a Néppárt (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2019. április 2.)
  10. ↑ 2019 EP választások kutatásai | Publicus (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. április 2.)
  11. ↑ Pártok EP és országgyűlési támogatottsága — 2019. május | Publicus (magyar nyelven). [2019. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  12. ↑ ATV: EP-választás: A Fidesz abszolút győzelme mellett átrendeződés az ellenzékben. ATV.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  13. ↑ Budapesti előválasztás második fordulójáról | Publicus (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  14. ↑ Publicus Intézet (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  15. ↑ Publicus fővárosi kutatása lett a legpontosabb | Publicus (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  16. ↑ Főpolgármester-választás: szoros eredmény várható | Publicus (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  17. ↑ Publicus, kapcsolat. www.publicus.hu. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
  18. ↑ www.napi.hu: Itt az új lista! Ők a leggazdagabbak és a legbefolyásosabbak Magyarországon. Napi.hu. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
  19. ↑ (2023. július 19.) „Hazám-díj” (magyar nyelven). Wikipédia.  

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Publicus_Intézet&oldid=26706815”