A rézcső rézből (vagy rézötvözetből) készült cső.

Egy rézcső vége

A gyártás szabványaiSzerkesztés

 
Rézcsövek gyártása
  • MSZ EN 1057:2006 +A1:2010 (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra)
  • MSZ EN 12735-1:2011 (Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 1. rész: A csővezeték csövei)
  • MSZ EN 12735-2:2011, (Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 2. rész: A berendezés csövei)
  • MSZ EN 13348:2009 (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek orvosi gázokhoz vagy vákuumhoz)
  • MSZ EN 12449:2012, (Réz és rézötvözetek. Varratmentes, kör szelvényű, általános célú csövek)
  • MSZ EN 12451:2012, (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű csövek hőcserélőkhöz)
  • MSZ EN 12452:2012, (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, hengerelt, bordás csövek hőcserélőkhöz)
  • MSZ EN 12450:2013, „Réz és rézötvözetek. Varratmentes, kör szelvényű, forrasztható rézcsövek” (ez a szabvány a kapilláris rézcsövekről rendelkezik), angol címe: Copper and copper alloys. Seamless, round copper capillary tubes

A rézcsövek gyártása izzó réztuskók rögzített tüskén történő meleghengerlésével vagy melegsajtolásával kezdődik. A további munkafázisok több lépésben történő hideghúzásokból állnak, miközben repülődugót használnak a belső átmérő beállításához. Ily módon történik a varratmentes, kör keresztmetszetű csövek gyártása. A réz szilárdsága hidegalakítással növelhető és hevítéssel ismét csökkenthető. Lágy és félkemény csövek előállításához a szilárdság közbenső hőkezeléssel, majd ezt követő hidegalakítással tudatosan beállítható.

Alkalmazási területeiSzerkesztés

  • MSZ EN 1057 szerinti rézcső (épületgépészeti cső): ivóvízszerelés (hideg és meleg), radiátoros fűtés, padlófűtés, földgáz és PB-gáz, fűtőolaj, sűrített levegő, szolárrendszerek
  • MSZ EN 12735 szerinti rézcső (klímacső): klímaberendezések, hűtők szereléséhez, speciálisan tisztított belső felülettel
  • MSZ EN 13348 szerinti cső (orvosi gázokhoz): speciális tisztasági igényű orvosi gázok vezetéséhez, pl. oxigén, nitrogén, orvosi sűrített levegő, argon, nitrogén-dioxid.

Nem vezethető rézcsőbenSzerkesztés

Rézcsövek alapanyagaSzerkesztés

Foszforral dezoxidált, nagy tisztaságú réz, Cu + Ag tartalom min. 99,90%, foszfortartalom: 0,015%<P<0,040%. Ezen anyagminőség jele a Cu-DHP vagy CW024A.

Jelölése, méretei, típusaiSzerkesztés

Az épületgépészetben (ivóvíz-, fűtés- és gázszerelés) használatos rézcsöveken legfeljebb 600 mm távolságonként el nem távolítható módon az alábbi felöléseket kell feltüntetnie a gyártóknak: Termék (gyártó) megnevezése, EN 1057 szabvány, a szilárdsági állapot, külső átmérő × falvastagság. Szabvány szerint a rézcsöveket 6 – 267 mm külső átmérőtartományban gyártják, különböző falvastagságokkal. A szereléshez leggyakrabban használt méretek mm-ben (külső átmérő × falvastagság): 15×1, 18×1, 22×1, 28×1,5. Gázszereléshez magyar előírások szerint kötelező a minimum 1 mm-es falvastagság, ivóvízhez ajánlott (nincs kötelező érvényű magyar előírás), fűtésszereléshez lehet kisebb falvastagságú csövet is használni - pl. 15×08mm.

A rézcsövek szilárdsági állapot szerint:

  • Lágy (R220) rézcső – 6–22 mm külső átmérőtartományban gyártják, 50 m-es (esetleg 25 m) tekercsben szállítják, könnyen hajlítható.
  • Félkemény (R250) rézcső – 6–159 mm külső átmérőtartományban gyártják, 5 m-es szálban szállítják, állékony cső, falon kívüli szerelésre és alkalmas.
  • Kemény (R290) rézcső – 6–267 mm külső átmérőtartományban gyártják, 5 m-es szálban szállítják, állékony cső, falon kívüli szerelésre és alkalmas, csak szerszámmal, melegen hajlítható.

A kereskedelmi forgalomban kapható bevonat nélküli, műanyagbevonatos és gyárilag hőszigeteléssel ellátott rézcső. A bevonat nélküli csövet mindenekelőtt falsík előtti szereléshez használjuk, a műanyagbevonat védi a csövet a külső, agresszív hatásoktól – pl. vakolat alatti szerelésnél ajánlott ezt használni, mert a vakolóanyag tartalmazhat korrozív anyagokat (pl. ammóniumtartalmú kötésgyorsítók). A műanyagbevonat bizonyos mozgást is biztosít a csőnek, ez a hőtágulás kiegyenlítése szempontjából fontos. A gyárilag előszigetelt csöveket meleg médiumok (melegvíz, fűtés) szállításánál használjuk, az energiaveszteség minimalizálása végett.

Rézcsövek szereléseSzerkesztés

Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan kötéseket.

Oldható kötéseknél az egyes alkatrészek szétválaszthatók és újra összeköthetők. Akkor alkalmazzák, ha egy későbbi időpontban a kötést oldani kell, mint például szivattyúknál, csaptelepeknél vagy hőcserélőknél, amikor azokat javítani vagy karbantartani kell. Oldhatatlan kötést alkalmaznak, ha későbbi oldás nem várható.

Kötéstechnikák
Oldhatatlan kötések Oldható kötések
Lágyforrasztás, keményforrasztás Menetes kötés
Hegesztéses kötés Gyorscsatlakozós kötés
Présidomos kötés Karimás csőkötés
Roppanógyűrűs kötés  

A rézcsövek leggyakoribb kötésmódja az épületgépészetben a kapilláris forrasztás. Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani:

  • Lágyforrasztás 
  • Keményforrasztás 

A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt.  Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja.  A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 °C fölött, lágyforrasztásnál 450 °C alatt helyezkedik el.

Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kémény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságukat, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak.

Keményforrasztást kell alkalmazni: 

  • Gáz-, folyékony gáz- és fűtőolaj vezetékek szerelése esetén
  • 110 °C -nál magasabb üzemi hőmérséklet fölött dolgozó vezetékeknél (pl. napenergia- vagy forróvíz előállító berendezéseknél) 
  • esztrich-ben fektetett padlófűtési csöveknél 

Lágyforrasztást kell alkalmazni:

  •  ivóvíz installációs csővezetékeknél, 28 mm-ig (bezárólag) terjedő átmérőtartományban 

Minden más esetekben mind lágy-, mind keményforrasztás alkalmazható.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Rézcső témájú médiaállományokat.