Főmenü megnyitása

A vakolat mész, homok vagy folyami kavics keverékéből kialakított habarcs, malter. A vakolat lehet cementes besimitású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt.

Szendrő, Csáky-kastély (Szendrő), vakolat

Tartalomjegyzék

A vakolat rendeltetéseSzerkesztés

Az épületek, építmények falainak külső és belső védelme a hőhatásokkal (hideg-meleg), csapadékkal vagy más egyéb a falat károsító hatással szemben. A vakolat általános receptje szerint egy rész vízhez két rész szárazanyagot kell keverni. A keverést szükség szerint kézzel vagy géppel végzik. A vakolat felvitele általában kézzel történik vakolókanál és símítófa vagy símító szerszám segítségével. [1]

Vakolat lehet céljától függően: - Külső - Belső - Durva - Finom

 
Gipszforma - öntőminta, ifj. Szlávics László: Fáma -díj, fotó: ifj. Szlávics László

GlettSzerkesztés

A glett a vakolat legfinomabb változata. Olyan massza, amely a gipsz (meszes általában por alakú ásvány) és a víz meghatározott arányú keveréke. A megszáradt vakolat festés illetve tapétázás előtti hibajavítására szolgál, a munkaműveletet glettelésnek nevezik.[2]

A massza sűrűségétől függően formákba önthető, és felületek díszítésére is használható (pl. mennyezet és oldalfal találkozásánál, csillár mennyezetbe illesztésénél stb.).

ÉrdekességSzerkesztés

A gipsz lehet:[3]

  • kristályos ásvány (képlet: CaSO42H2O)
  • gletthez használt vízzel kevert égetett fehér por
  • gipszkötés vagy gipszágy (orvosi értelemben)
  • mezőgazdaságban pedig gipszet tartalmazó műtrágya.

VakolatarchitektúraSzerkesztés

A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, vályog és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a klasszicista, romantikus, copf és eklektikus ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is.

A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a nemes vakolatok is, azaz a cementes besimításúak.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vakolás házilag [1]
  2. sablon:Forrás-bakos lássad:glettelés cikkBakos Ferenc.szerk.: Fábián Pál, Zigány Judit, Ármósné Eisenbarth Magda, Bödey József: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 302. oldal. o. [1986]. ISBN 963-05-4262-5 
  3. Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. 464oldal. o. ISBN 963-05-0731-5  

ForrásokSzerkesztés