Rézvörös őzlábgomba

gombafaj

A rézvörös őzlábgomba (Leucoagaricus americanus) a csiperkefélék családjába tartozó, Észak-Amerikában és Európában elterjedt, fatörmeléken, avaron élő, nem ehető gombafaj.

Rézvörös őzlábgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Agaricaceae
Nemzetség: Leucoagaricus
Tudományos név
Leucoagaricus americanus
(Peck) Vellinga (2000)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rézvörös őzlábgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rézvörös őzlábgomba témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A rézvörös őzlábgomba kalapja 3-12 cm széles; alakja fiatalon gömbölyű, majd domborúvá, idősen széles domborúvá vagy közel lapossá kiterül; közepén gyakran megmarad egy lapos púp. Felszíne egészen fiatalon sima, de hamarosan koncentrikusan elhelyezkedő, tompa vörösesbarna vagy fahéjbarna pikkelyekre szakadozik. Közepe egyenletesen vörösbarna marad. Alapszíne fehéres.

Húsa vastag, fehér; sérülésre lassan sárgásra majd narancssárgásra színeződik. Íze és szaga nem jellegzetes.

Sűrű lemezei szabadon állnak, a féllemezek gyakoriak. Színük fiatalon krémszín, később rózsaszínessé, idősen vörösbarnává sötétednek.

Tönkje 4,5-12 cm magas és 1-4 cm vastag. Tövénél jellegzetesen kiszélesedik. Felszíne csupasz vagy finoman selymes. Színe eleinte fehér, de idősebben vörösesre vagy vörösbarnásra sötétedik. Nyomásra, sérülésre előbb sárgásra majd lassan vörösesre színeződik. Gallérja hártyás, eleinte fehér, majd vöröses, idősen lekophat.

Spórapora fehér. Spórája ellipszoid, sima, mérete 9-11 x 6-7 µm.

Hasonló fajok

szerkesztés

A nagy őzlábgombával lehet összetéveszteni.

A rézvörös őzlábgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
vagy lapos
 
szabadon állók
 
galléros

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés

Észak-Amerikában őshonos, Európában is elterjedt. Magyarországon ritka.

Erősen korhadó fán, avaron, faforgácson, fűrészporon él. Nyár végén és ősszel terem.

A források eltérnek abban, hogy ehető-e, egyesek nyersen kissé mérgezőnek tartják. Fogyasztása nem javasolt.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés