A rókacápa (Alopias vulpinus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe és a rókacápafélék (Alopiidae) családjába tartozó faj.[1]

Infobox info icon.svg
Rókacápa
Alopia vulp.JPG
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Heringcápa-alakúak (Lamniformes)
Család: Rókacápafélék (Alopiidae)
Nem: Alopias
Faj: A. vulpinus
Tudományos név
Alopias vulpinus
(Bonnaterre, 1788)
Szinonimák

Alopecias barrae Perez Canto, 1886
Alopecias chilensis Philippi, 1902
Alopecias longimana Philippi, 1902
Alopias caudatus Phillipps, 1932
Alopias greyi Whitley, 1937
Alopias macrourus Rafinesque, 1810
Galeus vulpecula Rafinesque, 1810
Squalus alopecias Gronow, 1854
Squalus vulpes Gmelin, 1789
Squalus vulpinus Bonnaterre, 1788
Vulpecula marina Garman, 1913

Elterjedés
Alopias vulpinus distmap.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rókacápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rókacápa témájú kategóriát.

Thresher shark.jpg

ElőfordulásaSzerkesztés

Az Atlanti-óceánban közönséges, különösen a Brit-szigetek körül. A Balti-tengerben nagyon ritka, mivel alapvetően a szubtrópusi meleg tengerek lakója. A Földközi-tenger leggyakoribb cápája. Az egyes résztengerekben eltérő gyakorisággal fordul elő, így az Adriában viszonylag ritka. Áttelepült a Fekete- és az Azovi-tengerbe is. Előfordul a Indiai- és a Csendes-óceánban is.

A nyílt tengeren és partközelben is egyaránt megtalálható.

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

A közepes méretű cápák egyikeként hossza elérheti a 6 métert, tömege meghaladhatja a 450 kg-ot. Farokúszója hosszabb, mint maga teste, méghozzá úgy, hogy a felső része sokkal hosszabb, mint az alja. Hátúszója kicsi, mellúszója a többi cápaféléénél jóval nagyobb.

Háromszögletű fogai 3-4 sorban ülnek az állkapcsában.

Életmódja, élőhelyeSzerkesztés

Ragadozó; főleg a makréla-, a hering- és a szardíniarajokat tizedeli. Körülússza a hering- és szardínia rajokat, és hosszú farokúszójával messze hangzó csapásokat mér a vízre. Miután így összeterelte a halakat, közébük úszik és a tömegből ejt zsákmányt. Gyakran vadászik rajokban vagy párban. Nagyritkán az embert is megtámadja.

 
Gyakran ejtik el őket
 
de néha meg is mentik

A halászok nemcsak azért utálják, mert halevő, de azért is, mert gyakran belegabalyodik az ún. cérnahálókba, és ilyekor szétszaggatja azokat.

JegyzetekSzerkesztés


ForrásokSzerkesztés

  • Pénzes Bethlen: Tengeri állatok 2. (Gémes Péter rajzaival). Búvár zsebkönyvek. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979, p. 8.

További információkSzerkesztés