Rönkfa kerítés

fából készült kerítéstípus Európa északi országaiban

A rönkfa kerítés, vagy cölöp kerítés fából készült kerítéstípus Európa északi országaiban, főleg vidéken. Észtország, Finnország, Norvégia, illetve Svédország területén terjedt el. Ezt a kerítéstípust főleg azokban a vidéki gazdaságokban használták, amelyek állattartással foglalkoztak. Elsősorban nem a birtokhatárok kijelölésére szolgált, hanem az állatok elkerítésére.

Készítése, szerkezeteSzerkesztés

Elkészítéséhez meglehetősen sok faanyagra van szükség, ám ez az erdőségekkel gazdagon borított északi országokban nem okozott gondot. A kerítés gerincét alkotó cölöpök, vagy rönkök többnyire fenyő, vagy boróka alapanyagból készültek. A fákat nem hántolták le, hanem kéreggel együtt állították be a kettő szűk oszlopsor közé úgy, hogy azok egy bizonyos dőlésszögben az alattuk lévő rönköket feszítették lefelé. Mivel a cölöpök nem vízszintesen voltak elhelyezve, ezért a víz lefolyt róluk. A felhasznált cölöpök többnyire 5-7 cm vastag, fiatal fák voltak.

ElnevezéseiSzerkesztés

A rönkfa kerítést minden országban más és más nevekkel látták el a helyi népek. Svédországban a gärdesgård, a gärsgård, illetve a gärdsgård nevet viseli. Finnországban riukuaita, risuaita, puuaita (magyarul: fakerítés), puinen viistoaita, aidasaita, särentöaita illetve pistoaita és pisteaita néven ismerik. Az aita utótag kerítést jelent. Észtországban a roigasaed és a teivasaed kifejezéseket használják erre a kerítéstípusra. Norvégiában pedig skigard néven ismerik.

GalériaSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Roundpole fence című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Rönkfa kerítés témájú médiaállományokat.