Rabszolgahangya

A rabszolgahangya (Formica (Serviformica)) a vöröshangya (Formica) hangyanem egyik alneme a 2020-as évekig 21 leírt fajjal.

Rabszolgahangya
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) Alrendág: Fullánkosok (Aculeata) Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea) Család: Hangyák (Formicidae) Alcsalád: Vöröshangyaformák (Formicinae) Nemzetség: Vöröshangya-rokonúak (Formicini) Nem: Vöröshangya (Formica) Alnem: Formica (Serviformica) Forel, 1913
Fajok
Formica balcanina Formica candida Formica cinerea Formica cinereofusca Formica cunicularia Formica decipiens Formica fusca Formica fuscocinerea Formica gagates Formica gagatoides Formica glauca Formica imitans Formica lefrancoisi Formica lemani Formica lusatica Formica pyrenaea Formica rufibarbis Formica selysi Formica subpilosa Formica torrentium Formica uralensis Formica cunicularia Formica fusca Formica gagates Formica lemani Formica picea Formica rufibarbis
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rabszolgahangya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rabszolgahangya témájú kategóriát.

Hamvas rabszolgahangya (Formica cinerea) dolgozó feje

Kormos rabszolgahangya (Formica fusca) dolgozója

Származása, elterjedése

Kozmopolita alnem. Fajai a sarkvidékek kivételével az összes nagyobb szárazföldön megtalálhatók. Magyarországon 8 faja él:

• hamvas rabszolgahangya (Formica cinerea)
• pusztai rabszolgahangya (Formica clara)
• gyakori rabszolgahangya (Formica cunicularia)
• kormos rabszolgahangya (Formica fusca)
• fakó rabszolgahangya (Formica fuscocinere)
• szurkos rabszolgahangya (Formica gagates)
• hegyi rabszolgahangya (Formica lemani)

• vörös rabszolgahangya (Formica rufibarbis)

Életmódja, élőhelye

Ragadozó, de a mézharmatot se veti meg. Szubmisszív természetű, tehát se területét, se táplálékforrását nem védi. Igénytelen, élőhelyein a hangyák hierarchiájának alján foglal helyet (Maák). Dolgozói magányosan bóklásznak, és ha találnak ennivalót, rohannak vele haza.

Nevét arról kapta, hogy sok szociálparazita faj használja rabszolgának. Bár közönséges fajok, a frissen párosodott királynőikbe nehéz belefutni. Bolyai többkirálynősek és gyorsan gyarapodnak, amire nagy szüksége is van a rabszolgatartó fajok rablóhadjáratai miatt (Tartally).

Fészkeit gyakran a territoriális fajok fészkeihez közel rendezi be, ugyanis ezek gyakran elhárítják, visszaverik a rablóhadjáratra induló rabszolgatartó fajok támadásait (Maák, p.6.).

Források

• Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae), Állattani Közlemények, 106. évf., 1–2. sz., 1–56. o.
• Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Weltmacht auf sechs Beinen, Rohwolt, Hamburg, 2019; Magyarul: Hangyák – Világbirodalom a lábunk alatt, Park Kiadó, 2021, ISBN 978-963-355-717-4, 307 o.
• Maák: Maák István Elek: Táplálékforrás, szignál, fertőzésgóc – tetemek szerepe egyes hangyafajoknál (Hymenoptera: Formicidae), 117 o.
• Tartally: Tartally András: A hangyatartás legfontosabb praktikái hangyászoktól, (unideb.hu)