Rajna-balpart vasútvonal

A Rajna-balpart vasútvonal egy kétvágányú, 181 km hosszúságú, normál nyomtávolságú, 15 kV 16,7 Hz-cel villamosított vasútvonal Köln és Mainz között, miközben érinti Bonn, Koblenz és Bingen városokat is. A vasútvonal végig a Rajna bal partján fut, innen kapta a nevét is. Elsősorban tehervonatok közlekednek rajta, a távolsági személyszállító vonatok a Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonalat használják. Egyike Németország legforgalmasabb, legtúlterheltebb vonalainak. Egyaránt közlekednek itt távolsági ICE és IC és regionális vonatok. A tehervonatok főleg a jobb parti vonalat használják. A vonatok maximális sebessége 160 km/h.

Köln–Mainz
Osztály:	D4
Vonalszám:	470, 471
Vonal:	2630 2638 3510
Hossz:	181 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	15 kV 16,7 Hz ~
Maximális sebesség:	160 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajna-balpart vasútvonal témájú médiaállományokat.
Szövetségi tartományok	Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz
Siegstrecke Troisdorf felől, sowie von der NSV Frankfurt felé, Rajna jobbparti vasútvonal Köln-Mülheim felől Köln Messe/Deutz   Umgehungsstrecke von Köln-Mülheim Hohenzollernbrücke −2,0 Köln Hbf Vágány Neuss felől/felé Aachen felől/felé 0,4 Köln West Wf(Bft von Köln Bbf) 1,1 Köln West 3,2 Köln Süd / Köln Süd Abzw Vorgebirgsbahn (Stadtbahnlinie 18) 30 Cöln-Pantaleon(korábban Cöln BCE) Güterumgehungsbahn Gremberg felé Umgehungsbahn zur SFS nach Rhein/Main Verbindungsstrecken von Köln Bonntor 3,9 Köln Eifeltor Enf(Bft) 5,8 Köln Eifeltor 6,6 korábbi kapcsolat a KBE-Übergabebahnhof felé 6,5 Köln Eifeltor Esf(Bft) A 4 8,0 Köln Eifeltor Umschlagbf(Bft) 9,4 Hürth-Kalscheuren(Inselbahnhof) Eifelstrecke Euskirchen felé 10,1 Hürth-Kalscheuren Südkopf(Bft) 12,9 Brühl Gbf Brühl-Vochem felé Brühl-Vochem–Köln-Godorf Hafen 14,6 Brühl 19,5 Sechtem 25,8 Roisdorf Vorgebirgsbahn (Stadtbahnlinie 18) Voreifelbahn Euskirchen felől 31,1 Bonn Gbf 31,9 Bonn Hbf korábban Trajekt Bonn–Oberkassel Bonn UN-Campus (2016 márciusában kezdték építeni) 37,2 Bonn-Bad Godesberg Nord 39,0 Bonn-Bad Godesberg 41,3 Bonn-Mehlem 43,6 Bonn Neuer Weg Észak-Rajna-Vesztfália/Rajna-vidék-Pfalz tartományhatár 45,9 Rolandseck 48,2 Oberwinter 52,7 Remagen Ahrtalbahn nach Ahrbrück Ahrtalbahn ↔ korábban Ludendorff-Brücke a korábbi Ludendorff-Brücke felől 56,7 Sinzig 62,5 Bad Breisig Brohltalbahn (Schmalspur) 65,7 Brohl Übergang zur Brohltalbahn 69,2 Namedy 73,2 Andernach Kapcsolat a Rheinhafen Andernach felé Eifelquerbahn Kaisersesch felé 76,9 Weißenthurm 81,6 Urmitz Neuwied felől, Rajna jobbpart vasútvonal Koblenz Unterwerk(Anst) Kapcsolat Rheinhafen Koblenz felé korábbi vasútvonal Mayen felől 87,0 Koblenz-Lützel Nord DB Museum Koblenz-Lützel,   korábbi Bw Koblenz-Lützel ursprüngl. Trasse von Mayen 89,4 Koblenz-Lützel Moseleisenbahnbrücke korábbi Hafenbahn Koblenz Rheinbahnhof tehervasút Koblenz Mosel felől 90,5 Koblenz Stadtmitte Pfaffendorfer Brücke (ma közúti forgalom),   korábbi Rajna-jobbparti vasútvonal Moselstrecke von Trier 91,2 Koblenz Hbf Horchheimer Eisenbahnbrücke,   Lahntalbahn a Rajna-jobbparti vasútvonal felé 94,3 Königsbach 99,8 Rhens 103,3 Spay Hunsrückbahn Emmelshausen felől 110,7 Boppard Hbf 111,4 Boppard Süd 115,6 Boppard-Bad Salzig 119,4 Boppard-Hirzenach 122,4 Werlau 125,3 St. Goar Bank-Tunnel (367 m) 127,4 Urbar Nord Bett-Tunnel (236 m) Kammereck-Tunnel (289 m) 128,8 Urbar Süd 132,1 Oberwesel 138,5 Bacharach 142,0 Niederheimbach 146,6 Trechtingshausen 150,6 Bingen Vorbf 152,0 Bingen (Rhein) Hbf Nahetalbahn Saarbrücken felé 152,4 0,0 Nahe (Streckenwechsel),   korábbi határ Poroszország és a Hessen nagyhercegség között 1,0 Bingen (Rhein) Stadt 3,8 Nahetalbahn ↔ korábban Hindenburgbrücke Rheinhessenbahn Worms felé 4,6 Bingen-Gaulsheim Bad Kreuznach felől 9,4 Gau Algesheim korábbi Selztalbahn von Jugenheim-Partenheim 12,5 Ingelheim korábbi Selztalbahn Frei-Weinheim felé 17,5 Heidesheim (Rheinhessen) 20,2 Uhlerborn 23,1 Budenheim Hochstraße Lenneberg 27,3 Mainz-Mombach Kaiserbrücke felé/felől Alzey felől 30,6 Mainz Hbf Mainbahn Frankfurt felé Ludwigshafen felé

IC vonat egy DB 101 sorozatú villamos mozdonnyal 1984-ben

A vasútvonal végig a Rajna völgyében halad, érintve a Rajna-szurdokot is, mely a világörökség része.

Története

1844. február 15-én nyílt meg a vasútvonal első szakasza, melyet a Bonn-Cölner Eisenbahn-Gesellschaft vasúttársaság építtetett.

1959-ben villamosították.

A nyolcvanas években a Rajna-balparti vasút egyre inkább a német vasúti hálózat szűk keresztmetszetévé vált. Már 1970-ben is a 252 munkanapi teljes teherforgalom mellett átlag naponta irányonként 121 vonat közlekedett a Rajna-balparti vonalon Bonn és Bad Godesberg közt, a Rajna-jobbparti vonalon (Troisdorf és Unkel közt) 145 vonat/irány/nap értéket tett ki a forgalom. Az 1980-as évek végére a vonatok 70%-a a Rajna-balparti vonalon közlekedett, a maradék mintegy harmad - nagyrészt tehervonatok - pedig a jobbparti vonalon.

A nagy forgalom miatt a vasútvonal meglehetősen hangos, a folyton közlekedő vonatok állandó zajt keltenek, ami miatt sok panasz éri a vonalat. A zajterhelés csökkentésére több ötlet is felmerült, de végleges megoldás még nem született.

Állomások

• 
  Mainz Hauptbahnhof
• 
  Koblenz Hauptbahnhof
• 
  Bahnhof Brohl
• 
  Bahnhof Rolandseck
• 
  Bonn Hauptbahnhof
• 
  Bahnhof Brühl
• 
  Köln Hauptbahnhof

Irodalom

• Horst Semmler: 150 Jahre Eisenbahn Bonn-Köln. Verlag Kenning, Nordhorn 1994, ISBN 3-927587-23-0
• Joachim Seyferth: Die Linke Rheinstrecke. Eigenverlag, Wiesbaden 1993, ISBN 3-926669-03-9 (SCHIENE-Photo 3)
• Udo Kandler: Die linke Rheinstrecke. Hermann Merker Verlag, Fürstenfeldbruck 1993 (Eisenbahn-Journal. Sonderausgabe 3, 93, ISSN 0720-051X)
• Udo Kandler: Eisenbahn wie auf einer Ansichtskarte. Die Linke Rheinstrecke. In: Lok Magazin. Nr. 305, Jg. 46, 2007, ISSN 0458-1822, S. 36–55

Kapcsolódó szócikkek

• Rajna-jobbpart vasútvonal - vasútvonal a Rajna túloldalán
• Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonal - vasútvonal a két rajnai vasútvonal tehermentesítésére