Raluca Ripan (Jászvásár, 1894. június 27.Kolozsvár, 1972. december 5.) román kémikus, a Román Akadémia tagja, 1951–1956 között a Bolyai Egyetem rektora.

Raluca Ripan
Életrajzi adatok
Született1894. június 27.
Jászvásár
Elhunyt1972. december 5. (78 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Ismeretes mint kémikus
Nemzetiség román
Iskolái Alexandru Ioan Cuza Egyetem
Pályafutása
Akadémiai tagság Román Akadémia

ÉleteSzerkesztés

Jászvásáron született 1894. június 27-én, apja az állami vasúti vállalatnál dolgozott, anyja pedig varrónői szakiskolát végzett. Bár a családnak összesen kilenc gyermeke volt, csupán hárman maradtak életben, akik oktatásában és gondozásában anyjuk nagy szerepet vállalt.

Tanulmányait szülővárosában folytatta, itt iratkozott be az Alexandru Ioan Cuza Egyetemen a kémia szakra. Odaadó tanulónak írták le társai, aki folyamatos jelenlétének, önálló munkájának, szorgalmának és határozottságának hála a román kémiatudomány neves képviselőivel dolgozhatott együtt (többek között Petru Poni, Neculai Costăchescu, Anastasie Obregia, Adrian Ostrogovici, Gheorghe Spacu és Emil Racoviță).

Jó eredményeinek köszönhetően 1919-ben az ásványtani részlegen preparátornak nevezték ki. 1920-ban a kémia–fizika karon laboratóriumi asszisztensi pozíciót töltött be, majd ugyanezen évben a kolozsvári egyetem (ma Babeș–Bolyai Tudományegyetem) szervetlen kémia kar laboratóriumának adjunktusa lett doktori munkája véglegesítésének céljából. 1922-ben ő lett Romániában az első nő, aki kémiai doktoranduszi címet szerez. 1925-ben a Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen előadósegédként dolgozott, és analitikai kémiából tartott előadásokat. Fáradságos munkáját végül az 1930. július 1-jén megszerzett docensi cím koronázta meg.

Didaktikus tevékenységSzerkesztés

A kolozsvári egyetem Kémia Karának keretén belül az analitikai és szervetlen kémia szakok főosztályvezetője, a kar dékánja és az egyetem rektora is volt. 1948-ban megválasztották a Román Akadémia tagjává, mely elismerésének köszönhetően ő továbbá is azon tevékenykedett, hogy a tudományos kutatás kereteit megszervezze, hatékonnyá tegye a kutatók támogatásával és irányításával.

Miután 1949-ben megalakult a Román Akadémia kolozsvári részlege, egy multidiszciplináris kutatási csoportot hozott létre az akkori két egyetem, a román Victor Babeș és a magyar Bolyai János egyetemek tanáraival, amely csoportnak ő lett a vezetője.

Szintén Raluca Ripan érdeme, hogy a Kémia Karon a kutatási tevékenységet három osztályra bontotta: szerves kémia, szervetlen kémia és fizikai kémia.

SzabadalmaiSzerkesztés

1967-ben Raluca Ripan, Ignat Eger és Nicolae Bojan szabadalmaztatott egy eljárást az urán kinyerésére annak kőzeteiből; Nicolae Pascuval együtt szabadalmi jogot szereztek egy eljárásra, mellyel a különböző ásványok flotációs tulajdonságain javítani lehet; 1968-ban Ioan Todoruț și Alexandru Botar közreműködésével szabadalmaztattak egy eljárást, mellyel az arany elkülöníthető az aranytartalmú kőzetektől, majd 1970-ben Gheorghe Pop és Raluca Ripan feltalálói bizonyítványt kaptak egy olyan módszerre, mellyel folyékony halmazállapotú arany hozható létre, amellyel a háztartási üvegek vagy más tárgyak díszíthetőek.

MűveiSzerkesztés

  • Chimie analitică calitativă. Semimicroanaliză (1954)
  • Curs de chimie anorganică. Metaloizi (1954-1955)
  • Manual de lucrări practice de chimie anorganică (1961)
  • Chimia metalelor (I. kötet, 1968); Chimia metalelor (II. kötet, 1969)
  • Tratat de chimie analitică (1973)

ForrásokSzerkesztés

  • Constantin Gh. Macarovici, Georgeta Munteanu: Raluca Ripan, Editura Științifică și Enciclopedică, Bukarest, 1982
  • Dicționar – Personalități românești ale științelor naturii și tehnicii, Editura Științifică și Enciclopedică, Bukarest, 1982