A Ran – Káosz Kuroszava Akira 1985-ben bemutatott 160 perces, nagyszabású, színes filmeposza William Shakespeare Lear király című drámája és a legendás Mōri Motonari 16. századi japán földesúr történetének felhasználásával. A film számos, elsősorban európai elismerést kapott az idők folyamán, elismertsége egyre nőtt, és így a 21. század elején műfajában már minden idők egyik legnagyobb filmjének tartják. Kuroszava életművének lezáró korszakában is kiemelkedő szerepet játszik. A film tervezése az 1970-es évek közepén indult, de közel 10 évig érlelődött elsősorban az anyagi feltételek biztosítása miatt. A film zenéjét Gustav Mahler inspirációja nyomán Takemicu Tóru írta.[3]

Ran – Káosz
(乱)
1985-ös japán–francia film
RendezőKuroszava Akira
ProducerSerge Silberman
AlapműLear király
Műfaj
ForgatókönyvíróKuroszava Akira
Főszerepben
  • Nakadai Tacuja
  • Terao Akira
  • Nezu Dzsinpacsi
  • Rjú Daiszuke
  • Harada Mieko
  • Peter
  • Ueki Hitosi
  • Tazaki Dzsun
  • Igava Hiszasi
  • Niszei Nomura Manszai
  • Mijazaki Josiko
  • Kenji Kodama
ZeneTakemicu Tóru
Operatőr
  • Szaitó Takao
  • Nakai Aszakazu
  • Ueda Maszaharu
VágóKuroszava Akira
JelmeztervezőVada Emi
DíszlettervezőMuraki Josiró
Gyártás
Gyártó
  • Asmik Ace Entertainment
  • Kadokawa Daiei Studio
Ország Japán
Franciaország
Nyelvjapán
Forgatási helyszínJapán
Játékidő
  • 160 perc
  • 157 perc
Költségvetés11 500 000 $
Forgalmazás
ForgalmazóTóhó
Bemutató
  • 1985
  • 1985. június 1. (Japán)[1]
  • 1985. szeptember 18. (Franciaország)
  • 1985. december 20. (Amerikai Egyesült Államok)
  • 1986. április 10. (Németország)[2]
Korhatár16 III. kategória (F/5297/J)
Bevétel
  • 19 000 000 $ (becslés, világszerte)
  • 4 135 750 $ (Amerikai Egyesült Államok)
További információk
SablonWikidataSegítség

Cselekmény szerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

Az idős Hidetora Táró, Dzsíró és kitagadott legkisebb fia, Szaburó között osztja fel birodalmát. Az idősebb fiúk szembefordulnak apjukkal, Dzsíró végez bátyjával, apja ellen merényletet tervez, és öccsével is szembefordul, aki a revansra vágyó Fudzsimaki vejeként annak vendégszeretetét élvezi. Szaburó nem tudja elkerülni a középső bátyjával szembeni összecsapást, mely az egész egykor hatalmas dinasztia és számos ártatlan ember halálát okozza. Két túlélő marad, egyrészt Hidetora fiatal bolondja, a jószívű Kjóami, valamint a gyermekkorában Hidetora által megvakított Curumaru.

A filmben végigvonuló, emberek közötti káosz, erőszak kontrasztja a könyörületes Buddha, a cselekmény végének beállítása egy nagyon-nagyon halvány, noha örökérvényű reményt ad arra, hogy az emberiség végül talán elkerülheti sötét végzetét.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Főszereplő szerkesztés

A film sztárja, az 1930-ban született Nakadai Tacuja bravúrral alakítja a 70 éves Hidetora szerepét. A film tervezésének kezdetén ez a szerep is az 1920-as születésű Mifune Tosiró jutalomjátéka lett volna, de mivel a film a Rőtszakállú során kialakult művészi szakításuk idején készült, Nakadai vette át a főszerepet. A színészi játék nagyban épül a színház hagyományaira.

Fogadtatás szerkesztés

A film megismerését lassította, hogy nyáron mutatták be, ennek ellenére mind Japánban, mind a világ többi részén általában elismerést aratott, és ezt azóta is megőrizte. 2022-ben digitálisan felújított változata volt látható, a film.hu ekkor ezt írta róla: „Kuroszava félig vakon is letaglózó erejű mesterművet hozott létre”.[4]

Díjak szerkesztés

A Ran bemutatásának kedvezőtlen időpontja miatt lekéste a cannes-i bemutatkozást, a japánok pedig nem jelölték a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára sem. Utóbbin a lenyűgöző jelmezvilágért Emi Wada vehette át a szobrocskát.

A Japán Filmakadémia a legjobb művészeti rendezés és a legjobb filmzene díjjal jutalmazta.

Az ezt követő évben az angolszász világ kritikusi díjait zsebelte be, melyek közül a legelőkelőbbek:

  • BAFTA Legjobb idegen nyelvű film
  • Legjobb rendező és legjobb idegen nyelvű film – Nemzeti Filmkritikai Tanács – New York
  • Legjobb operatőr – Nemzeti Filmkritikai Társaság (NSFC, USA)
  • Legjobb idegen nyelvű film – New York-i Filmkritikusok Köre
  • Legjobb zene, legjobb külföldi film – Los Angeles-i Filmkritikusok Egyesülete
  • Legjobb film és legjobb fényképezés – Bostoni Filmkritikusok Társasága
  • Legjobb külföldi rendező – David di Donatello-díj
  • Az év rendezője és az év idegen nyelvű filmje – Londoni Kritikusok Köre

2002-ben a Brit Filmintézet szavazásán a rendezők minden idők 42. legjobb filmjének választották.

2018-ban a BBC a 100 addigi legjobb nem angol nyelvű filmje közé is beválasztotta.

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ran (film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.