Repülővágány
A repülővágány olyan vasúti vágány, melynek nyomvonalát időnként megváltoztatják.
Normál nyomtávolságú vasutaknál
szerkesztésNormál nyomtávolságú vasutaknál a repülővágányokat ma már csak ritkán alkalmazzák. Elterjedésük sosem közelítette meg a keskeny nyomtávolságú vasutaknál tapasztalható mértéket.
Olyan rakodóvágánynál használják a repülővágányokat, ahol az alkalmazott technológia miatt a rakodási hely folyamatosan változik. Ilyen helyek lehetnek a különféle külszíni bányák és depóniák (pl. kavicsbánya).
Keskeny nyomtávolságú vasutaknál
szerkesztésA keskeny nyomtávolságú vasutaknál, vagy kisvasutaknál a repülővágányokat a kezdetektől fogva nagy vágányhosszban alkalmazzák. Egy francia feltaláló, Paul Decauville mutatott rá először a repülővágányok gazdasági jelentőségére. A 400 mm-es nyomtávolságú uradalmi vasútja nagy segítséget jelentett a termények betakarításánál.
Manapság nem találkozhatunk a repülővágányos betakarítás módszerével, viszont téglagyárak agyagbányáiban még mindig gyakran áthelyezik a kisvasúti pályát, együtt haladva a fejtéssel.
Mezőgazdaságban
szerkesztésA gazdasági vasutaknál különös tekintettel a cukorrépára jelentett nagy segítséget a repülővágány, amit gyakran sáros időben kell betakarítani. A vasúti vágányokat egyszerűen a föld felszínére fektették, és elvezették a betakarítás helyéig. A vasúti pálya jól elosztja a járművek súlyát, így azok nem süllyedtek el a sárban. A repülővágányok ily módon gyakran egészítették ki az állandó hálózatot. Elterjedt volt a használatuk a földművelésben és a fakitermelésben egyaránt.
Bányáknál
szerkesztésA repülővágányokat a külszíni bányákhoz tartozó iparvasutaknál alkalmazzák. Ilyenek például a téglagyári vasutak, amik az agyagbányától egy darabon repülővágányokon futnak, hogy követni tudják a bányagép mozgását. Előfordul a használatuk mélyművelésű bányák osztályozóinál is, mert ezek segítségével a meddős csillékből a meddőkőzetet a meddőhányó fokozatosan növekvő területén, a repülővágány át- és áthelyezésével újabb és újabb helyeken tudják leüríteni.
A hadseregben
szerkesztésA francia hadsereg 1888-tól kezdődően érdeklődött Paul Decauville vasútja iránt, és Decauville pályát használtak a madagaszkári és marokkói katonai expedíciókhoz is. Ezeknek a vasutaknak a célja a lőszerszállítás és az erődítmények ellátása volt. (Ilyen célra használt vasút maradványai a mai napig megtalálhatóak a komáromi várban.) Az első világháborúra a Decauville-rendszer katonai szabvány lett és a franciák és az angolok végül több ezer mérföld pályát fektettek le. A németeknek is hasonló rendszerük volt, szabványosított járműparkkal.
Egyéb berendezéseknél
szerkesztésRepülővágányokat nemcsak vasútüzemeknél használnak, hanem különféle sínen mozgatható gépek pályájához is. Ilyenek lehetnek az építkezéseknél használt daruk, bányákban használt kotrógépek.
Források
szerkesztés- Urbán Lajos (szerk.): Vasúti Lexikon (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984)
További információk
szerkesztésDas Orenstein & Koppel-Patentgleis Archiválva 2006. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)