Főmenü megnyitása

Normál nyomtávolságú vasutaknálSzerkesztés

Normál nyomtávolságú vasutaknál a repülővágányokat ma már csak ritkán alkalmazzák. Elterjedésük sosem közelítette meg a keskeny nyomtávolságú vasutaknál tapasztalható mértéket.

Olyan rakodóvágánynál használják a repülővágányokat, ahol az alkalmazott technológia miatt a rakodási hely folyamatosan változik. Ilyen helyek lehetnek a különféle külszíni bányák és depóniák (pl. kavicsbánya).

Keskeny nyomtávolságú vasutaknálSzerkesztés

 
Decauville-féle 600 mm-es nyomtávolságú repülővágány

A keskeny nyomtávolságú vasutaknál, vagy kisvasutaknál a repülővágányokat a kezdetektől fogva nagy vágányhosszban alkalmazzák. Egy francia feltaláló, Paul Decauville mutatott rá először a repülővágányok gazdasági jelentőségére. A 400 mm-es nyomtávolságú uradalmi vasútja nagy segítséget jelentett a termények betakarításánál.

Manapság nem találkozhatunk a repülővágányos betakarítás módszerével, viszont téglagyárak agyagbányáiban még mindig gyakran áthelyezik a kisvasúti pályát, együtt haladva a fejtéssel.

MezőgazdaságbanSzerkesztés

A gazdasági vasutaknál különös tekintettel a cukorrépára jelentett nagy segítséget a repülővágány, amit gyakran sáros időben kell betakarítani. A vasúti vágányokat egyszerűen a föld felszínére fektették, és elvezették a betakarítás helyéig. A vasúti pálya jól elosztja a járművek súlyát, így azok nem süllyedtek el a sárban. A repülővágányok ily módon gyakran egészítették ki az állandó hálózatot. Elterjedt volt a használatuk a földművelésben és a fakitermelésben egyaránt.

BányáknálSzerkesztés

A repülővágányokat a külszíni bányákhoz tartozó iparvasutaknál alkalmazzák. Ilyenek például a téglagyári vasutak, amik az agyagbányától egy darabon repülővágányokon futnak, hogy követni tudják a bányagép mozgását. Előfordul a használatuk mélyművelésű bányák osztályozóinál is, mert ezek segítségével a meddős csillékből a meddőkőzetet a meddőhányó fokozatosan növekvő területén, a repülővágány át- és áthelyezésével újabb és újabb helyeken tudják leüríteni.

A hadseregbenSzerkesztés

A francia hadsereg 1888-tól kezdődően érdeklődött Paul Decauville vasútja iránt, és Decauville pályát használtak a madagaszkári és marokkói katonai expedíciókhoz is. Ezeknek a vasutaknak a célja a lőszerszállítás és az erődítmények ellátása volt. (Ilyen célra használt vasút maradványai a mai napig megtalálhatóak a komáromi várban.) Az első világháborúra a Decauville-rendszer katonai szabvány lett és a franciák és az angolok végül több ezer mérföld pályát fektettek le. A németeknek is hasonló rendszerük volt, szabványosított járműparkkal.

 
Téglagyári bányagép (báger) normál nyomtávolságú repülővágányon, mellette csillék 500 mm-es nyomtávolságú repülővágányon a békési téglagyárban

Egyéb berendezéseknélSzerkesztés

Repülővágányokat nemcsak vasútüzemeknél használnak, hanem különféle sínen mozgatható gépek pályájához is. Ilyenek lehetnek az építkezéseknél használt daruk, bányákban használt kotrógépek.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Das Orenstein & Koppel-Patentgleis (németül)