Nandu

madárfaj
(Rhea (állatnem) szócikkből átirányítva)

A nandu (Rhea americana, spanyolul: ñandú) a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a nandufélék (Rheidae) családjába tartozó Rhea nem egyetlen faja.

Infobox info icon.svg
Nandu
Rhea americana closeupp.JPG
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Öregrend: Futómadár-szabásúak (Palaeognathae)
Rend: Struccalakúak (Struthioniformes)
Család: Nandufélék (Rheidae)
Nem: Rhea
Faj: R. americana
Tudományos név
Rhea americana
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Rhea americana Distribuzione.jpg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nandu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nandu témájú médiaállományokat és Nandu témájú kategóriát.

Rhea americana

Egyes rendszerbesorolások ebbe a nembe sorolják a Darwin-nandut is Rhea pennata néven.

Elterjedése, élőhelyeSzerkesztés

Dél-Amerikában Bolívia, Uruguay, Paraguay, Brazília és Argentína nyílt füves térségeinek lakója.

AlfajaiSzerkesztés

  • Rhea americana americana
  • Rhea americana intermedia
  • Rhea americana nobilis
  • Rhea americana araneipes
  • Rhea americana albescens

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Első pillantásra olyan, mintha kis strucc lenne, de alkata lényegesen karcsúbb annál: testhossza mintegy 1,27–1,4 m, de tömege csak 20–27 kg. A kakas magassága a 2,5 métert is elérheti (átlagosan mintegy 1,5 méter).

Csőre széles, a medencéje nyílt. A kakas tollazata éppen olyan szerény, mint a tyúké: háta hamuszürke, a hasa piszkosfehér, nyaka és melle fekete. Fejének csupasz részei hússzínűek, csőre szürkésbarna, lába palaszürke. Dísztollai egyáltalán nincsenek. A nőstény melle világosabb, mint a hímé. Farktollai csaknem hiányoznak.

Életmódja, élőhelyeSzerkesztés

A pampákon él kis csapatokban, gyakran szarvasfélékkel együtt. Keresi a bokrok és a magas fű takarását. Tápláléka a többi futómadáréhoz hasonlóan magvakból, rovarokból és fűfélékből áll.

Kitartóan fut; menekülés közben időnként a nyúlhoz hasonlóan bukfencezik vagy lelapul.

Pihenő testtartása rendkívül jellegzetes: a földre hasal, fejét felemeli, lábait viszont párhuzamosan hátranyújtja.

SzaporodásaSzerkesztés

A dürgő kakasok kitárják szárnyukat, és szélesre felfújják hosszú nyakukat. Ebben a pózban dörgő „nan-du”kiáltással és násztánccal imponálnak a tyúkoknak, a rivális hímeket pedig erős rúgásokkal űzik el. Egy hím több tojóval is párosodik, és azok egy tágas, a földbe kapart és fűvel bélelt, sekély fészekbe rakják sárgás tojásaikat. A kakas a fészek közelében már csak az éppen tojó tyúkot tűri meg – egy-egy tyúk 2–3 naponta tojik egy tojást; összesen kettőt-hármat. A kakas kiterjeszti szárnyát, hogy a tojás puhára pottyanjon, majd csőrével hengergeti azt a fészekbe. A tyúk eztán odébbáll, és más kakast keres magának, a fészket őrző kakas pedig 29–43 napig kotlik. A teljes fészekalj 13–17 tojásból áll. A fészekhagyó csibék nagyjából egyszerre – 36 órán belül kelnek ki, és kb. 6 hónapon belül érik el a felnőtt méreteket.

FelhasználásaSzerkesztés

Dél-Amerikában az emberek nagy hasznát veszik a nandunak. A tollát törlőruhának használják, a bőréből köpenyt varrnak. A fiatal madár húsa ízletes, de idősebb korában roppant rágóssá válik.

ÁllatkertekbenSzerkesztés

Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben,a Jászberényi ÁllatkertbenSzegedi Vadasparkban,a Pécsi Állatkertben és a Debreceni Állatkertben tartanak nandukat.

KépekSzerkesztés

 
Nanduk,
 
tojásaik
 
és a fiókáik

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés