Főmenü megnyitása

Rigler Gusztáv

orvos, higiénikus, tanszékvezető egyetemi tanár

Rigler Gusztáv (Dunamocs, 1868. november 4.Budapest, 1930. augusztus 20.[1]) orvos, higiénikus, tanszékvezető egyetemi tanár.

Rigler Gusztáv
SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből
SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből
Életrajzi adatok
Született1868. november 4.
Dunamocs
Elhunyt1930. augusztus 20. (61 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
Pályafutása
Szakterület orvostudomány
Kutatási terület bakterológia, szerológia, járványtan
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE nyilvános rendes tanár, dékán, rektor
Szegedi Tudományegyetem nyilvános rendes tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Rigler Gusztáv témájú médiaállományokat.

Közegészségtani tankönyvek és gyakorlati kézikönyvek írásával segítette a járványok leküzdését és a járványos betegségek megelőzését.

ÉletpályájaSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. A kolozsvári egyetem Közegészségtani Intézetébe került dolgozni. Az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tisztiorvosi vizsgálatokra témakörből 1897-ben habilitálták egyetemi magántanárrá, nyilvános rendes tanárrá 1899. szeptember 12-én nevezték ki, egyben tanszékvezetői megbízatást kapott. Dékánnak választották 1906/1907, 1914/15-ös tanévekre, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora volt 1917/18-ban. A trianoni békeszerződés után ő is Szegeden folytatta tovább a tevékenységét 1921-ben. 1927. augusztus 14-éig vezette a szegedi egyetemen a Közegészségtani Intézetet. Az 1927-/28-as tanévre rektorrá választották, de már nem vállalta el, a budapesti Közegészségtani Intézet élére hívták meg tanszékvezető nyilvános rendes tanárnak, s ott működött haláláig.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, járványtannal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét, a gyógyfürdőket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898-1899-ben Ausztria, Svájc, Olaszország, Anglia, Belgium, Hollandia, Németország voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban Franciaországba, Spanyolországba, Olaszországba, Algírba utazott, 1911-ben újból Németországba, majd Dániába, 1921-ben Hollandiában járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.

Főbb munkáiSzerkesztés

  • Az ivóvíz sterilizálása. Orvosi Hetilap, 1893.
  • Az egészségtani vizsgálatok módszerei. Budapest : Eggenberger, 1894. 372 p.
  • Szobák fertőtlenítése ammonia-gőzökkel. Orvosi Hetilap, 1895.
  • A teljes vér és vérsavó ingadozásai, különbözö ép és kóros viszonyok között. Orvosi Hetilap, 1901.
  • Serodiagnosis az élelmiszer-vizsgálatban. M. Orv. L., 1902.
  • Közegészségtan és a fertőző betegségek. 1-2. köt. Kolozsvár, a szerző kiadása, 1910. 860 p.; 354 p.
  • A koleráról. Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály.[2] 1914.
  • Az 1831-iki (első) cholera betörésének története. Kolozsvár, 1915.
  • Vizsgálatok és eljárások a kanyaró leküzdésére a múltban. Járványtörténelmi tanulmány. Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály 1917.
  • Közegészségtan és járványtan rövid tankönyve. Szeged : Városi Ny., 1922. 372 p.[3]
  • A Nagy Magyar Alföld ártézi kútjai és sziksós tavai. Természettudományi Közlöny, 1923.
  • Védekezés a pestis ellen az utolsó 5 évben. Budapesti Orv. Újs., 1923.
  • Magyarország járványstatisztikája 1878-1920-ig. 1925. (17 kötet)

Irodalom (válogatás)Szerkesztés

  • Dolgozatok Rigler Gusztáv negyedszázados tanári működésének emlékére. Irták és kiadták tanitványai és tanártársai. (Szerk. Lőte József (illyefalvi), Jancsó Miklós, Poór Ferenc.) Szeged : Új Nemzedék, 1926. 653 p.
  • Gortvay Gy.: Rigler professzor egyetemi tanárságának negyedszázados évfordulójára. Népegészségügy, 1926/15. sz.
  • Szállási Á.: Rigler Gusztáv. Orvosi Hetilap, 1970/50. sz.

Tudományos tisztség (válogatás)Szerkesztés

  • Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottság Orvosi Szakbizottsága r. tag (1926-1930)
  • Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület igazgatósági tag és Közegészségügyi Osztály elnök (1927-1930)
  • Szent István Akadémia r. tag (1928-1930)

Társasági tagság (válogatás)Szerkesztés

  • Országos Közegészségügyi Egyesület, vidéki elnök (1921-1930)
  • Dugonics Társaság r. tag (1923-1930)
  • Magyar Gyógyszerész-egyesület tiszteleti tagja (1928-1930)

ForrásokSzerkesztés

  1. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2011090210005856 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
  2. Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály
  3. 2. kiad. 1924.; 3. kiad. 1930.

Külső hivatkozásokSzerkesztés