Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim

múzeum Hildesheimben (Németország)

A Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim egy múzeum Németországban, Hildesheim városában. Egyiptológiai gyűjteményéről világszerte ismert, kínai porcelánból Európa második legnagyobb gyűjteménye ebben a múzeumban található, emellett jelentős prekolumbián perui gyűjteménnyel és egy 300 000 tárgyból álló természettörténeti gyűjteménnyel is rendelkezik. A múzeum Hermann Roemerről és Wilhelm Pelizaeusról kapta a nevét.

Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim
Hildesheim Roemer.Pelizaeus.Museum.JPG
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Hildesheim
Németország
Alapítva 1844
Megnyílt 1844
Igazgató Regine Schulz (2011–)
Fenntartó Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim GmbH
Hildesheim városa
Elhelyezkedése
Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim (Németország)
Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim
Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 08′ 58″, k. h. 9° 56′ 39″Koordináták: é. sz. 52° 08′ 58″, k. h. 9° 56′ 39″
A Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
Hemiunu szobra a múzeumban
 
Speeraufsatz, Chimú-Kultur (1200–1470 n. Chr.), Nord-Peru

A Roemer-Museum Hildesheim története 1844-ig nyúlik vissza, a múzeumot ekkor alapították, egyesületként. Alapítója Hermann Roemer ügyvéd, geológus és szenátor. Első kiállítási épületei a használaton kívüli Szent Márton-templom és az árvaház voltak.

Wilhelm Pelizaeus kereskedő, bankár és konzul, aki körülbelül negyven éven át Kairóban élt, 1907-ben szülővárosára hagyta egyiptomi leletekből álló gyűjteményét. 1911. július 29-én megnyílt a Pelizaeus-Museum. A mai Roemer- und Pelizaeus-Museum ókori egyiptomi gyűjteménye körülbelül 9000 tárgyból áll, melyek az ötezer éves egyiptomi történelem minden korszakát képviselik, a predinasztikus koról a görög-római korig, majd a kopt keresztény Egyiptomig. A legjelentősebb leletek az Óbirodalom korszakát képviselik, ezek szinte kivétel nélkül a gízai piramiskörzet sírjaiból származnak. A hildesheimi múzeum ezzel a kairói Egyiptomi Múzeum és a bostoni Szépművészeti Múzeum mellett a legjelentősebbek közé tartozik, ahol a piramisok korának emlékei tanulmányozhatóak. A 19. század első harmadában a művészeti múzeum a Metallkunst Herrenhausen segítségével restaurált egyes ókori egyiptomi műtárgyakat.[1] A múzeum kiemelkedő műtárgyai közé tartoznak az egyiptomi óbirodalmi Hemiunu vezír életnagyságú szobra, valamint újbirodalmi, ramesszida kori sztélék, illetve egy kultuszkápolna Tuna el-Gebelből.

A kínai porcelánokból álló gyűjtemény 1927-ben, Ernst Ohlmer halálával került a múzeum tulajdonába. A múzeum és gyűjteményei a 20. század elején kerültek a város tulajdonába. 1992 óta Waltraute Macke-Brüggemann százötven festménye és grafikai alkotásainak egy jelentős része is a múzeumban található.

1998 és 2000 között a múzeum polgári kezdeményezések támogatásával új épületet kapott. Az új épület elkészültével a múzeumot kivonták a város irányítása alól, így 2000 óta függetlenül, kft formában működik; a kft tulajdonosa Hildesheim városa. A múzeum továbbra is éves támogatásban részesül a várostól. A múzeum számos ókori egyiptomi tárgyát kölcsönözte már amerikai és ázsiai időszakos kiállításoknak. Állandó kiállításai mellett a múzeum rendszeresen szervez időszakos kiállításokat; tudományos hírnevének köszönhetően Arne Eggebrecht múzeumigazgatónak számos neves kiállítást sikerült Hildesheimba vonzania.

MunkatársakSzerkesztés

Igazgatók
Roemer-Museum
Pelizaeus-Museum
Kurátorok
  • Bettina Schmitz (1978–2012)
  • Helga Stein (1979–2002)
  • Jürgen Vespermann (1992 óta)
  • Arnulf Siebeneicker (2008–2011)
  • Ulrich Menter (2010–2015)
  • Christian Bayer (2014 óta)
  • Andrea Nicklisch (2015 óta)

GyűjteményekSzerkesztés

  • Ókori Egyiptom, különös hangsúllyal az Óbirodalmon. Hemiunu szobra, Horbeit-sztélék, Wehemka kultuszkamrája, Nemti-ui sztéléje
  • Az ősi Peru
  • Természettörténet
  • Ázsia
  • A néprajzi gyűjtemények nyitva állnak a kutatók előtt; különös hangsúly Afrikán és a déli tengerek világán
  • A 19. század és a modern kor helyi művészeinek festményei, többek közt Waltraute Macke-Brüggemann alkotásai
  • Várostörténeti kiállítás a Knochenhaueramtshausban
  • Hildesheimi látképek hatalmas fényképeken[2]
  • Rajzok és nyomtatványok
  • Az érzékszervek múzeuma: történelem és földtörténet korlátok nélkül
    • Az új kiállítás célja, hogy mindenki számára elérhető legyen: könnyen használható installációk, szabad hozzáférés a tárgyakhoz, audio guide, nagybetűs és Braille feliratok, monitorokon jelnyelvű információk.

Időszakos kiállításokSzerkesztés

  • 2019–2020: Találkozások: 5 kultúra – 5000 év
  • 2018–2019: Tévedések és hamisítások a régészetben (közösen a LWL Régészeti Múzeummal)
  • 2017–2018: 80 műtárggyal a világ körül
  • 2016–2017: Anja Schindler: Preziosen
  • 2016: A világ múmiái
  • 2015–2017: Kincsek a császárnak. A kínai művészet mesterművei (1368–1911)
  • 2015: É mint ékszer: párbeszéd az antik korral. Wolfgang Skoluda művészete
  • 2015: Hildesheim a középkorban. A rózsa gyökerei
  • 2014: Gerold Schülke: a növények csodálatos világa
  • 2014: Fayum al Funun: a művészet forrása
  • 2014: Josepha Gasch-Muche: fényjelenségek üvegből
  • 2014: A világ születése: Egyiptom utolsó teremtésmítosza
  • 2014: Veszélyben a méhek – veszélyben az emberek
  • 2013: Művészet – találkozás – párbeszéd
  • 2013: Alternatív világok: a dolgok láthatatlan oldala
  • 2013: A tóga hatalma: divat a római világbirodalomban
  • 2012–2013: Edith Bernhauer: kelet és nyugat
  • 2012–2013: Nézőpontok: a fotográfia helyszínei
  • 2012: Az Arkhimédesz-kód: egy zseni nyomában
  • 2012: Picasso. A grafika mágiája
  • 2011: Wilhelm Pelizaeus – Kereskedő, műgyűjtő, múzeumalapító
  • 2011: Gíza – A nagy piramisok lábánál – Kiállítás Georg Steindorff és Hermann Junker a gízai nekropoliszban folytatott ásatásainak leleteiből. Az ásatásokat Wilhelm Pelizaeus finanszírozta, cserébe számos leletet kapott. A kiállításon négy sír leletanyaga szerepel, amelyeket felfedezésük után száz évvel eredeti kontextusukban mutatnak be. A kiállításra többek közt a lipcsei, müncheni és kairói múzeum is adott kölcsön tárgyakat.
  • 2010: Ciprus – Afrodité szigete – Több mint 200 kiállítási tárgy a ciprusi művészetet bemutató gyűjteményekből, ebből 116 a Ciprusi Köztársaságból, köztük a híres késő hellén Aphrodité-szobor, amelyet Néa Paphosznál találtak búvárok a tenger mélyén. Ezeket most állították ki először Németországban. A Louvre, illetve németországi múzeumok is kölcsönöztek műtárgyakat.
  • 2008–2009: Déltengeri édenkertek: mítosz és valóság
  • 2007–2008: Maják: királyok az esőerdőből'
  • 2006–2007: A szépség az ókori Egyiptomban: vágyakozás a tökéletesség után
  • 2006: Kultusz a labda körül: a futball nyomában
  • 2006: 30 év Playmobil – Fedezd fel a világot! – A Pfalzi Történeti Múzeum vándorkiállítása
  • 2005–2006: Európa és Egyiptom. Kultúrák találkozása a görögöktől Winckelmannig
  • 2005: A Chiddingstone kastély kincseskamrájából. Fáraók – buddhák – szamurájok
  • 2004: Az egyiptomi művészet mesterművei. Az Eton College Myers Múzeumának kincsei
  • 2003–2004: A Nagy Falon túl. Az ázsiai sztyeppei népek régi bronzkincsei a New York-i Arthur M. Sackler alapítvány gyűjteményéből
  • 2003: Placido Zuloaga. Spanyol kincsek a londoni Khalili-gyűjteményből
  • 2002–2003: Napóleon Bonaparte – I. Sándor cár. Két császár kora
  • 1999: A jégkorszak: a természet uralkodásának nagy kalandja
  • 1998: James Bond: spíler és kém
  • 1995: Indonézia elsüllyedt királyságai
  • 1994: Kína, a világ kultúrájának egyik bölcsője: ötezer év találmányai és felfedezései
  • 1994: Az ősi Mexikó titkai: az aztékok művészete
  • 1993: Dinoszauruszok
  • 1992: A maják világa: három évezred régészeti kincsei
  • 1990–1991: Egyiptom – A halhatatlanság nyomában (más néven: A halhatatlanság nyomában – halotti kultusz és túlvilághit az ókori Egyiptomban) – Mivel a múzeum helyproblémákkal küzdött, a tulajdonában lévő műtárgyaknak egyszerre csak egy részét lehetett állandó jelleggel kiállítani, a többit tematikus időszaki kiállítások keretén belül mutatták be. Ezt a kiállítást Bettina Schmitz egyiptológus rendezte, a raktárakból előkerülő tárgyakat 9sszekötő téma ezúttal a halálról és a túlvilágról alkotott elképzelések. A katalógusban 38 nagy jelentőségű, több részből álló leletanyag szerepel, többek közt múmiák, halotti maszkok, szarkofágok és koporsók, amulettek, halotti sztélék, usébtifigurák, kanópuszedények, a halállal kapcsolatos istenek ábrázolásai és a Halottak Könyve egy példánya. A katalógusban nem szerepel, de a kiállításon láthatóak voltak Nakht sírja falfestményeinek másolatai, melyeket Norman de Garis Davies amerikai egyiptológus készített 1907 és 1910 között; ezeket a Metropolitan Művészeti Múzeum kölcsönözte a hildesheimi múzeumnak és ekkor szerepeltek először Európában.
  • 1988: Albánia: kincsek a skiptárok földjéről
  • 1987: Egyiptom emelkedése és nagyhatalommá válása
  • 1986: Mexikó ragyogása és bukása: az aztékok és elődeik'
  • 1985: Nofret – A szépség. A nő az ókori Egyiptomban
  • 1984: Max Klinger
  • 1983: Kultúrkincsek a régi Nigériából
  • 1982: Lascaux – A jégkorszak barlangja
  • 1981: Kultúrkincsek Kínából
  • 1980: A trákok aranya
  • 1979: Istenek és fáraók
  • 1978: Sumer, Assur, Babilon. 7000 évnyi művészet és kultúra az Eufrátesz és a Tigris között
  • 1977: Peru aranya
  • 1976: Ehnaton – Nofertiti – Tutanhamon

IrodalomSzerkesztés

  • Hans Kayser: Die ägyptischen Altertümer im Roemer-Pelizaeus-Museum in Hildesheim. Gerstenberg, Hildesheim 1973.
  • Arne Eggebrecht, Pelizaeus-Museum Hildesheim. Die ägyptische Sammlung, Verlag Philipp von Zabern, Mainz 1993, ISBN 3-8053-1569-4.
  • Ulrich Wiesner, Chinesisches Porzellan- Ohlmer’sche Sammlung im Roemer-Museum Hildesheim, Verlag Philipp von Zabern, Mainz 1981, ISBN 3-8053-0529-X.
  • Manfred Boetzkes (Hrsg.): Welten in Vitrinen. Die Sammlungen des Roemer-Museums in Hildesheim. Faksimile des Sammlungsführers von 1914. Roemer-Museum, Hildesheim 1994, 975983369 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában.
  • Maike Kozok: Vom Kloster zum Museum – Studien zur Baugeschichte des Roemer- und Pelizaeus-Museums in Hildesheim. Gerstenberg, Hildesheim 2008, ISBN 978-3-8067-8713-9.
  • Das Alte Ägypten in Hildesheim.
    • Bd. 1: Martin von Falck, Bettina Schmitz: Das Alte Reich. Ägypten von den Anfängen zur Hochkultur. von Zabern, Mainz 2009, ISBN 978-3-8053-4073-1.
    • Bd. 2: Martin von Falck, Katja Lembke, Britta Rabe: Das Leben am Nil und der Alltag im alten Ägypten. von Zabern, Mainz 2011, ISBN 978-3-8053-4285-8.
  • Die ganze Welt in Hildesheim. Die Ethnologische Sammlung des Roemer- und Pelizaeus-Museums Hildesheim. In: Gundolf Krüger, Ulrich Menter, Jutta Steffen-Schrade (Hrsg.): TABU?! Verborgene Kräfte – Geheimes Wissen. Imhof, September 2012, ISBN 3-86568-864-0, S. 108–113 und zahlreiche Abbildungen aus dem Museumsbestand.
  • Mang Chen, Jing Li, Ulrich Menter und Regine Schulz, Drache, Phönix, Fledermaus. Meisterwerke chinesischer Kunst aus dem Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim, Quensen Druck+Verlag GmbH 2014, ISBN 978-3-00-050532-4

JegyzetekSzerkesztés

  1. Günther Roeder: Ägyptische Bronzewerke im Pelizaeus-Museum. Augustin, Glückstadt/Hamburg/New York 1937. In: Wissenschaftliche Veröffentlichung. Pelizaeus-Museum zu Hildesheim, teilweise online.
  2. Ludwig Hoerner: Photographie und Photographen in Hannover und Hildesheim. Festschrift zum 150jährigen Geburtstag der Photographie. Herausgegeben von den Photographen-Innungen Hannover und Hildesheim, hergestellt im Berufsförderungswerk Bad Pyrmont in den Ausbildungsberufen Schriftsatz, Reprofotografie, Druckformherstellung, Flachdruck und Buchbinder im Rahmen der Umschulung, 1989, S. 76.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Roemer- und Pelizaeus-Museum Hildesheim témájú médiaállományokat.