AH–2 Rooivalk

Dél-afrikai harci helikopter
(Rooivalk szócikkből átirányítva)

A Denel AH–2 Rooivalk (korábban Atlas CHS-2) egy korszerű alacsonytámadó harci helikopter, amelyet a dél-afrikai Denel Aerospace Systems vállalat fejlesztett és gyártott. A Rooivalk elnevezés az afrikaans nyelvből származik, jelentése „vörösvércse”.

Denel AH–2 Rooivalk
AH-2 Rooivalk
AH-2 Rooivalk

Funkció harci helikopter
Gyártó Denel Aerospace Systems
Gyártási darabszám 12
Ár 40 millió amerikai dollár (becslés)
Fő üzemeltetők Dél-afrikai Köztársaság Dél-afrikai Köztársaság

Személyzet 2 fő
Első felszállás 1990
Szolgálatba állítás 1999
Szolgálatból kivonva szolgálatban
A Wikimédia Commons tartalmaz AH–2 Rooivalk témájú médiaállományokat.

A Rooivalk feladatköréből adódóan támogathatja a saját mozgó páncélosegységeket, behatolhat az ellenséges terület fölé, illetve végrehajthat felderítő és kísérő feladatokat is. Az összesen 12 darab harci helikopterből az első 1999-ben állt szolgálatba, jelenleg a dél-afrikai légierő Bloemfontein mellett települő 16. százada alkalmazza.

A fejlesztés története, rendszerbe állításSzerkesztés

A dél-afrikai határháború az 1980-as években rámutatott arra, hogy a dél-afrikai légierőnek szüksége lenne egy korszerű támadó és támogató helikopterre. Mivel ekkoriban az ország apartheid politikája miatt bevezetett katonai embargó következtében nem jöhetett számításba külföldi harci helikopter beszerzése, a dél-afrikai vezetés a saját fejlesztés mellett döntött. A fejlesztéssel az Atlas Aircraft Corporation-t (Atlas Repülőgép Társaság - a Denel jogelődje) bízták meg. A cég komoly akadályba ütközött, mivel hazai fejlesztés hiányában csak a már korábban beszerzett nyugati helikopterekre támaszkodhatott. A programot több fázisra osztották, amelynek első lépéseként egy francia Alouette III típusú helikoptert alakítottak át: az eredeti hajtómű és erőátviteli rendszer megtartása mellett tandem elrendezésű pilótafülkét, új futóművet építettek be, valamint az orra alá egy 20 mm-es gépágyú került. Az XH–1 jelölést kapott helikopter 1985. február 3-án repült először, majd a sikeres tesztek után a fejlesztők továbbléptek. A következő kísérleti helikopterbe (XH–2) már a szintén francia Puma (valamint az ebből kifejlesztett, helyben gyártott Oryx) és Super Puma helikopterek meghajtórendszerét építették az XH–1-nél alkalmazott elrendezéssel (a nap által okozott visszatükröződések elkerülése érdekében a kabinablakokat egyszerű, hajlított plexilemezekből készítették). Ez a gép lett a Rooivalk prototípusa. A dél-afrikai légierő által megrendelt 12 darab Rooivalk közül az első 1999-ben, míg az utolsó 2007-ben állt szolgálatba. 2007-ben a védelmi minisztérium 137 millió dollárt különített el annak érdekében, hogy minden helikopter rendelkezzen az összes szükséges képességgel, mivel minél előbb szeretnék őket bevetni békefenntartó küldetésekben.

SzerkezetSzerkesztés

 
Rooivalk egy Fokváros melletti légibázison.

A Rooivalkot a klasszikus harci helikopter-konfiguráció jellemzi, vagyis a kétszemélyes pilótafülke a tandem-elrendezést követi. Az elülső ülésben a WSO (Weapon Systems Officer - a fegyverrendszereket kezelő tiszt), míg mögötte, a jó kilátás érdekében kiemelt helyen a pilóta ül (mindketten energiaelnyelő ülést kaptak). A kabin, a sárkányszerkezet lényeges elemei és a fedélzeti rendszerek létfontosságú elemei golyóállóak, valamint páncéllemezekkel védettek. A gép négyágú főrotort és ötágú farokrotort kapott, utóbbi a farok jobb oldalára került, a másik oldalra pedig a bólintást segítő vízszintes vezérsíkot kapott. A hárompontos futómű farokkerekes elrendezésű, a futószárakat fixen rögzítették, így növelve a törzs sérülésállóságát egy kényszerleszállás esetén.

HajtóműSzerkesztés

A Rooivalk meghajtását két darab, a francia Turbomeca által szállított Makila 1K2 erőforrás biztosítja. Az eredetileg szállítóhelikopterek számára kifejlesztett gázturbina három axiál és egy centrifugálkompresszorát két turbinalapát-sor hajtja meg. A hajtóművek kiömlőnyílásait hűtőlamellák takarják, ezzel csökkentve a hőképet, növelve a helikopter túlélőképességét.

ElektronikaSzerkesztés

A pilóták munkájának megkönnyítésének érdekében a kabint ellátták a harci repülőgépekből ismert HOTAS helikopterekre specializált változatával, a HOCAS-szal (Hands On the Collective And Stick – kezek a kollektív- és a gázkaron), valamint szemmagasságú kijelzővel és éjjellátó készülékkel, így képesek harci tevékenységre és a földközeli repülésre minden időjárási körülmény között (és napszaktól függetlenül). A Rooivalk fejlett navigációs és kommunikációs rendszereket kapott, melyek között megtalálhatóak a francia Thales Avionics nyolccsatornás GPS-e, egy digitális beszédtitkosítóval ellátott VHF/UHF rádió valamint színes, többfunkciós képernyők. A pilóta és a fegyverkezelő tiszt a szintén a Thales által gyártott TopOwl célmegjelölővel ellátott sisakkijelzőt visel, mellyel a WSO képes a levegő-levegő és levegő-föld rakéták, valamint a gépágyú céljának kijelölésére. Az orrban lévő keresztstabilizált toronyban van az önműködő célkereső- és követőrendszer. A helikopter védelmét erősíti az impulzus-Doppler radar és a FLIR (Forward Looking InfRared – előre néző infravörös) szenzor, utóbbi készülék lézeres távolságmérőt, célmegjelölőt és TV-kamerát is tartalmaz.

FegyverzetSzerkesztés

A Rooivalk többféle fegyverrendszerrel van felszerelve, amelyek között megtalálhatóak a levegő-levegő rakéták (a dél-afrikai Darter vagy a francia Mistral), a levegő-föld rakéták (a dél-afrikai Mokopa, az európai HOT, illetve az amerikai AGM–114 Hellfire), valamint 70 mm-es nem irányított rakéták is. Beépített fegyverként egy egycsövű, 20 mm-es F2 gépágyú áll rendelkezésre, amely 90 fokot képes fordulni másodpercenként (a gépágyúhoz összesen 700 darab lőszer szállítható).

ÜzemeltetőSzerkesztés

Műszaki adatokSzerkesztés

Geometriai méretek és tömegadatokSzerkesztés

  • Hossz: 18,73 m
  • Rotorátmérő: 15,58 m
  • Forgásterület: 190,60 m²
  • Magasság: 5,19 m
  • Üres tömeg: 5730 kg
  • Normál felszálló tömeg: 7500 kg
  • Maximális felszálló tömeg: 8750 kg

HajtóművekSzerkesztés

Repülési jellemzőkSzerkesztés

  • Maximális sebesség: 309 km/h
  • Utazósebesség: 278 km/h
  • Maximális hatótávolság: 740 km
  • Szolgálati csúcsmagasság: 6100 m
  • Emelkedési sebesség: 13,3 m/s

FegyverzetSzerkesztés

  • 1 darab 20 mm-es F2 gépágyú 700 darabos lőszerjavadalmazással
  • 8 vagy 16 darab Mokopa ZT–6 nagy hatótávolságú páncéltörő rakéta
  • 4 darab MBDA Mistral levegő-levegő rakéta
  • 38 vagy 76 darab 70 mm-es nem irányított rakéta

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Denel AH-2 Rooivalk című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.