Rozványi Vilmos

magyar író, újságíró

Rozványi Vilmos, született Rzepka Vilmos Mihály (Budapest, 1892. február 7.[3] – Budapest, Józsefváros, 1954. október 26.)[4][5] magyar író, költő, újságíró.

Rozványi Vilmos
Született Rzepka Vilmos Mihály
1892. február 7.[1]
Budapest IX. kerülete
Elhunyt 1954. október 26. (62 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Új köztemető

ÉleteSzerkesztés

Rzepka János sziléziai molnár és Takács Anna (1864–1942)[6] fia. Első verseit még egyetemi hallgató korában közölte a Nyugat című folyóirat. Az 1918-as őszirózsás forradalom alatt a Kassák Lajos által szerkesztett A Tett és Ma munkatársa volt. A Tanácsköztársaság bukása után a jobboldalhoz csatlakozott, az Új Nemzedék című lap munkatársa, majd szerkesztő-helyettese lett. Később a Képes Krónika irodalmi, színházi kritikusa volt. 1945 után a Kis Újság szerkesztőségének tagjává vált. Tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének.

Házastársa Zoglauer Anna Vilma volt, akit 1921. szeptember 27-én a Terézvárosban vett nőül.[7]

Főbb műveiSzerkesztés

  • Virrasztó (versek, Budapest, 1920)
  • A tilalmason (regény, Budapest, 1921)
  • Árnyak a hamufelhőn (regény, Budapest, 1935)
  • Fénysugár a vadonban (Budapest, 1943)
  • A végzetes baldráma (kisregény, Budapest, 1943)
  • Ég a föld (regény, Budapest, 1943)
  • Így kezdődik!… (kisregény, Budapest, 1944)

MűfordításaiSzerkesztés

  • Camille Lemonnier: A halott (Békéscsaba, 1920)
  • Guy de Maupassant: Une vendetta: vérbosszú (Budapest, 1920)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés