Rubin Goldmark
Rubin Goldmark (New York, 1872. augusztus 15. – New York, 1936. március 6.) amerikai zeneszerző, zongoraművész és pedagógus.[3] Bár a maga idejében gyakran játszott amerikai nacionalista zeneszerző volt, műveit ma már ritkán játsszák. Ma leginkább más jelentős zeneszerzők, köztük Aaron Copland és George Gershwin tanáraként ismert.
| Rubin Goldmark | |
 | |
| Született | 1872. augusztus 15.[1][2] New York |
| Elhunyt | 1936. március 6. (63 évesen)[1][2] New York |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | zeneszerző, zongoraművész és pedagógus |
| Iskolái | Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rubin Goldmark témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fiatalkora
szerkesztésRubin Goldmark 1872-ben született New Yorkban, Goldmark Károly (Karl Goldmark) zeneszerző unokaöccseként, zsidó származású volt. 1872-ben Goldmark a New York-i City College-ban végezte egyetemi tanulmányait. Miután 1889-ben befejezte tanulmányait az Egyesült Államokban, Goldmark Ausztriába utazott, ahol 1891-ig a bécsi konzervatóriumban tanult zongorát és zeneszerzést, előbbit Alfred von Livoniusnál, utóbbit Johann Nepomuk Fuchsnál.
Visszatérése az Egyesült Államokba
szerkesztésBécsi tanulmányai befejezése után Goldmark visszatért az Egyesült Államokba. 1891 és 1893 között zongorát és zeneelméletet tanított a New York-i Nemzeti Konzervatóriumban. New York-i tartózkodása alatt Goldmark Antonín Dvořáknál zeneszerzést és Rafael Joseffynél zongorát is tanult. Goldmark a Colorado állambeli Colorado Springsbe költözött, remélve, hogy javulni fog rossz egészségi állapota, 1895-től 1901-ig a Colorado Conservatory of Music igazgatója volt.[4]
Miután 1902-ben visszatért New Yorkba, energiája nagy részét a tanításra összpontosította. Az alatt a 30 év alatt, amíg Goldmark New Yorkban maradt, több mint ötszáz előadást tartott zenéről, zeneelméletről és zeneszerzésről. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen felhagyott a zeneszerzéssel – bár Goldmark zenéje kívül esik a huszadik század standard repertoárján, kortársai nagyra becsülték. A New York-i zenészklub, a The Bohemians alapítója és gyakori előadója volt.
Tanári pályafutása
szerkesztésBár Goldmark zeneszerzőként és zongoristaként kezdte pályafutását, leginkább tanári munkásságáról ismert. Amikor azonban nem tartott előadásokat, vagy nem komponált, Goldmark számos magántanítványt tanított. Goldmark tanította a tizenöt éves Aaron Coplandet és a fiatal George Gershwint. Bár Copland gyakran kritizálta Goldmarkot, mert „túl pedánsnak és akadémikusnak” találta, Goldmark olyan erős alapokat adott Coplandnek, amelyekre Copland egész pályafutása során támaszkodott (Howard, 252).
A fiatal George Gershwin is Goldmarkhoz fordult F-dúr zongoraversenyének komponálása során. Míg a Rhapsody in Blue-t Ferde Grofé hangszerelte, zongoraversenyét maga kívánta hangszerelni, és Goldmark tanácsát kérte (Howard, 249). Goldmark tanári hatása túlmutatott Gershwinon és Coplanden. 1924-ben Goldmark lett a New York-i Juilliard School of Music nemrég megnyílt zeneszerzés tanszékének vezetője.
További neves tanítványai közé tartoztak Fannie Charles Dillon, Sammy Timberg, Vittorio Giannini, Frederick Jacobi és Alexei Haieff zeneszerzők.[5]
Zeneművei
szerkesztésBár ma már ritkán játsszák, Goldmark zenéjét, életében azonban rendszeresen játszották. Néger rapszódiája az első világháborút követő hét évben a legtöbbet játszott darabok közé tartozott, 1910-ben elnyerte az 1909-es Paderewski Kamarazenei Díjat is. További fontos művei közé tartozik a Hiawatha, a The Call of the Plains és a Requiem. Goldmark nacionalizmusa világosan megmutatkozik műveinek számos címében – még a kétértelmű címet viselő Requiemet (perf. 1919) is Abraham Lincoln Gettysburgi beszéde ihlette. Goldmark egyéb kompozíciói között szerepel egy vonósnégyes, egy zongoratrió, egy hegedűszonáta, több zenekari darab, zongoramuzsika és dalok.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Perlis, New Grove Dictionary of American Music, II. kötet, 239. oldal
- ↑ Baker, Baker's Biographical Dictionary, nyolcadik kiadás, 644. oldal
- ↑ Goldmark - A Negro Rhapsody for orchestra (angol nyelven). Universal Edition . (Hozzáférés: 2024. június 7.)
Hivatkozások
szerkesztés- Baker, Theodore & Slonimsky, Nicolas, eds. (1992), "Goldmark, Rubin", Baker's Biographical Dictionary of Musicians (Eighth ed.), New York: Schirmer Books, p. 644, ISBN 0-02-872415-1
- Howard, John Tasker. A Short History of Music in America, 1, Apollo Editions (1967. június 1.). ISBN 0-8152-0162-1
- Perlis, Vivian (1986), "Goldmark, Rubin", in Hitchcock, H. Wiley, The New Grove Dictionary of American Music, vol. II, London: Macmillan, p. 239, ISBN 0-943818-36-2
- Saleski, Gdal. Famous Musicians of a Wandering Race. Kessinger Publishing (1927). ISBN 978-1-4286-2516-7
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubin Goldmark című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
