Ruszkabánya
Ruszkabánya (románul Rusca Montană, németül Ruskberg) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.
| Ruszkabánya (Rusca Montană) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327320 |
| SIRUTA-kód | 53737 |
| Népesség | |
| Népesség | 1506 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 18 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 377 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Ruszkabánya
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 34′ 03″, k. h. 22° 27′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 03″, k. h. 22° 27′ 29″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Karánsebestől 34 km-re északkeletre található.
Nevének eredeteSzerkesztés
Nevét 1359 m magas hegyéről, a Ruskbergről kapta.
TörténeteSzerkesztés
A település bányatelepét 1803-ban alapították. 1823-ban Ruszkabányát Hofmann Antal és testvére, Ádám, valamint Maderspach Károly megvásárolta és bányatársulatot alapított. A közeli hegyek érceit termelték ki és dolgozták fel: vasércet, ezüstöt, krómot és ólmot, valamint feketeszenet. A ruszkicai és lunkányi nagyolvasztóból származó nyersvasat Ruszkabányán és Nándorhegyen létesített kavarókemencékben, öntödékben és hengerművekben dolgozták fel. A vasmű gépeinek hajtását a Ruszka és Ruszkica patakok vízenergiája biztosította. A vállalat Lugoson, Mehádián és Karánsebesen öntöttvas hidat is épített és pályázatot adott be a Lánchíd megépítésére is. Az 1848-49-es szabadságharcban Bem tábornok seregét lőszerrel látta el a gyár. A szabadságharc után a termelés hanyatlott, a vasérctelepek kimerültek, a 20. század elején működése megszűnt. Feketeszénbányája ma is működik.
Itt vesszőztette meg nyilvánosan a főtéren Haynau 1849. augusztus 23-án Maderspach Károly feleségét, Buchwald Franciskát, aki a szabadságharc leverése után Bemnek, Kmetynek és másoknak menedéket adott.
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 2601 lakosából 1330 román, 833 német, 237 magyar és 165 szlovák volt.
1992-ben társközségeivel együtt 2622 lakosából 2389 román, 150 német, 43 magyar és 4 cigány volt.
Híres személyekSzerkesztés
- Itt hunyt el 1849-ben Maderspach Károly kohómérnök, a róla elnevezett, íven függő vonórudas vashíd feltalálója. Maderspach Ferenc honvéd alezredes bátyja, Maderspach Károlyné Buchwald Franciska férje.
ForrásokSzerkesztés
- Révai nagy lexikona XVI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest, 1924.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Külső hivatkozásokSzerkesztés
- Schiff Júlia: A hegy vonzáskörében
- Szakmári Károly: A Maderspach család feltámadása Ruszkabányán. Nyugati Jelen, 2004.április 26.
- Hoffmann Henrik: Ruszkabánya története 1-3. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1944. http://public.omikk.bme.hu/mee/fajlok/1944-193-200.pdf[halott link]
.svg){kind=small}