Szakamoto Rjúicsi

(1952–2023) japán zeneszerző, zenész, színész
(Ryuichi Sakamoto szócikkből átirányítva)

Szakamoto Rjúicsi|坂本 龍一(Nakano, 1952. január 17.Tokió, 2023. március 28.) japán zeneszerző, zongorista, énekes, producer és színész, aki szólóművészként és a Yellow Magic Orchestra (YMO) tagjaként sokféle zeneistílusban képviseltette magát. Zenésztársaival, Haruomi Hosonoval and Yukihiro Takahashival, számos elektronikus zenei műfajra hatással volt és úttörő szerepet játszott.

Szakamoto Rjúicsi
Született1952. január 17.
Nakano, Tokió, Japán
Elhunyt2023. március 28.(71 évesen)
Tokió
BeceneveKjódzsu
Állampolgárságajapán
HázastársaNatsuko Sakamoto
(1972 - 1982)
Akiko Yano
(1982 - 2006)
Norika Sora
(2006-tól)
Gyermekeinégy gyermek:
köztük Miu Sakamoto
SzüleiKeiko Sakamoto, Kazukazu Sakamoto
Foglalkozásazenész • zenei producer • színész • aktivista
IskoláiTokiói Nemzeti Képzőművészeti és Zenei Egyetem (M.A.) Tokiói Metropolitan Shinjuku Középiskola
Kitüntetései
Halál okavastagbélrák és végbélrák

A Wikimédia Commons tartalmaz Szakamoto Rjúicsi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szakamoto az 1970-es években, egyetemi évei alatt kezdte karrierjét mint session zenész, producer és zenei szerkesztő. Első jelentős sikerét 1978-ban érte el, mint az YMO társalapítója. Ezzel párhuzamosan szólókarrierjét is folytatta, és 1978-ban kiadta a Thousand Knives című kísérleti elektronikus fúziós albumot. Két évvel később kiadta a B-2 Unit című albumát, amin a "Riot in Lagos" című szám hallható, amely jelentős volt az elektro és a hip hop zene fejlődésében. További szólólemezeket készített, és számos nemzetközi előadóval dolgozott együtt, köztük David Sylviannal, Carsten Nicolai-val, Youssou N'Dourral és Fennesz -szel. Az 1992-es barcelonai olimpia nyitóünnepségére komponált zenét, az "Energy Flow" (1999) című szerzeménye pedig az első hangszeres kislemez volt a japán Oricon listák történetében.

Filmzeneszerzőként Szakamoto Oscar-, BAFTA-, Grammy- és 2 Golden Globe-díjat nyert. A Boldog karácsonyt, Mr. Lawrence (1983) c. filmben színészként és filmzeneszerzőként is debütált; a főcímet aztán a " Forbidden Colors " című kislemezbe adaptálták, amely nemzetközi sláger lett. Legsikeresebb filmzeneszerzői munkája az Utolsó császár (1987) volt, ezt követően pedig olyan filmekhez gyűjtött elismeréseket, mint az Oltalmazó ég (1990), a Kis Buddha (1993) és A visszatérő (2015). Alkalmanként zeneszerzőként és forgatókönyvíróként is dolgozott anime- és videójátékokon. 2009-ben a francia Kulturális Minisztériumtól elnyerte az Ordre des Arts et des Lettres kitüntetést a zenéhez való hozzájárulásáért.

Stúdióalbumok szerkesztés

  • 1978: Thousand Knives
  • 1979: Summer Nerves
  • 1980: B-2 Unit
  • 1981: Left Handed Dream
  • 1982: The End of Asia
  • 1983: Coda
  • 1983: Chanconette Tedesche
  • 1985: Esperanto
  • 1987: Neo Geo
  • 1988: Playing the Orchestra
  • 1989: Beauty
  • 1990: The Fantasy of Light & Life
  • 1991: Peachboy
  • 1991: Heartbeat
  • 1993: Asian Games
  • 1994: Sweet Revenge
  • 1995: Smoochy
  • 1996: 1996
  • 1997: Discord
  • 1997: The Other Side of Love
  • 1998: BTTB
  • 1999: Life in Progress
  • 1999: Raw Life Osaka
  • 1999: Raw Life Tokyo
  • 2000: L.O.L. (Lack of Love)
  • 2001: In the Lobby at G.E.H. in London
  • 2002: Elephantism
  • 2002: Comica
  • 2003: Alexei and the Spring
  • 2003: Derrida
  • 2004: Chasm
  • 2004: /04
  • 2005: /05
  • 2006: Bricolages
  • 2007: Ocean Fire
  • 2009: Out of Noise
  • 2010: Taeko
  • 2012: Ancient Future
  • 2013: Three
  • 2013: Disappearance
  • 2015: Perpetual
  • 2017: async

Jegyzetek szerkesztés