Rzucewói kultúra
A rzucewói kultúra az újkőkorszak idejének végén létezett régészeti kultúra volt.[1] A Gdański-öböl és a Visztula folyó torkolatánál fekvő lagúna környékén összpontosult e kultúra elterjedési területe, továbbá a Kuróniai-lagúna vidéke, illetve a mai Litvánia területén Šventoji falu környéke került hatása alá.[2] Mind az elsődleges lelőhely közelében fekvő tengeröböl, mind pedig a közeli település (Rzucewo) a kultúra névadói közt tisztelhető. Az indo-európai eredetű narvai kultúra, a kerekded amfora kultúra, valamint a zsinegdíszes kerámia kultúrája keveredik a rzucewói kultúra jellemzői között.
Hagyományosan e régészeti kultúrát a zsinegdíszes kerámia kultúrájának egyik ágaként tartják számon, jól lehet a legújabb kutatások eredményei alapján e kultúra régebb óta létezik, mint a zsinegdíszes. E kultúra emberei a tenger közelségéből adódóan annak kiaknázására specializálódtak. A rzucewói kultúra tengerparti települései jellegzetes lakóépületekből álltak, melyeket megerősítettek a tengermelléki időjárás pusztító hatásai ellen. Ezen emberek háziállatként tartottak marhákat, sertéseket, némi kecskét is, de a földművelést nem fejlesztették magasabb szintre, továbbá vadászattal, valamint halászattal foglalkoztak.[3] Többnyire fókákra vadásztak, amelyek annak idején szép számmal voltak megtalálhatóak a Balti-tenger partvidékein. E kultúra idején az itt élők kitermeltek, valamint kereskedtek a kitermelt borostyánkővel.[4] Juodkrantė régészeti lelőhelyén nagy számban kerültek elő megmunkált borostyánkövek.
E kultúra hatásai közvetve átkerültek a balti népek kultúrájába is. A kultúrák változásait nyomon követve a keleti, illetve a nyugati balti népcsoportok nyelvében is megjelenik e kulturális hatás.[5][6] Jellemzően a lengyel, illetve német régészek helyezik e kultúra elterjedési területét a partvidékre, míg litván és lett kollégáik a szárazföldön jóval beljebb teszik a kultúra középpontját. Ez utóbbi két nemzet kutatói szerint a parti területek csupán a perifériát alkották.[7]
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Rzucewo culture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- ↑ Milisauskas, Sarunas. European Prehistory: A Survey. Birkhäuser, 257. o. (2002). ISBN 0-306-46793-3
- ↑ Hoops, Johannes. Reallexikon der germanischen Altertumskunde (német nyelven). Walter de Gruyter, 423. o. (2001). ISBN 3-11-017163-5 „[...] die ihrerseits ehemals als frühester Nachweis der balt. Bevölkerung gedeuted wurde.”
- ↑ Whittle, A. W. R.. Europe in the Neolithic: The Creation of New Worlds, 2nd, Cambridge University Press, 228. o. (1996). ISBN 0-521-44920-0
- ↑ Grygiel, Ryszard. U źródeł Polski (do roku 1038) (lengyel nyelven). Wrocław: Wydawnictwo Dolnośląskie, 50–51. o. (2002). ISBN 83-7023-954-4
- ↑ Bojtár, Endre. Foreword to the Past: A Cultural History of the Baltic People. CEU Press, 59. o. (1999). ISBN 963-9116-42-4
- ↑ Bojtár, Endre. Foreword to the Past: A Cultural History of the Baltic People. CEU Press, 82. o. (1999). ISBN 963-9116-42-4
- ↑ Brazaitis, Džiugas. Agrarinis neolitas, Lietuvos istorija. Akmens amžius ir ankstyvasis metalų laikotarpis (litván nyelven). Baltos lankos, 224–231. o. (2005). ISBN 9955-58-490-4