S’ym egy kitalált szereplő, démon a Marvel Comics képregényeiben. Első megjelenése az Uncanny X-Men 160. számában volt 1982 augusztusában. A szereplőt Chris Claremont író és Brent Anderson rajzoló alkotta meg.

S’ym
Megjelenési információk
Kiadó Marvel Comics
Eredeti neve S’ym
Első megjelenés Uncanny X-Men 160.
1982. augusztus
Megalkotta Chris Claremont
Brent Anderson
S’ym adatai
Valódi neve S’ym
Egyéb fedőneve Bleys herceg
Faja démon
Képességei hatalmas fizikai erő
szinte sérthetetlen

TörténeteSzerkesztés

S’ym a Limbó nevű démoni zsebdimenzió uralkodójának, Balescónak volt egyik nagy hatalmú alattvalója. Miután Belasco elrabolta Iljana Raszputyint, hogy mint tanítványát és utódját felnevelje, S’ym fenyegetést látott a lányban és ezért megpróbálta megölni a kislányt. Az N’astirh nevű démonmágus azonban megakadályozta, mivel ő lehetőséget látott a lányban, hogy később a segítségével magához ragadhassa a hatalmat. Az X-Men csapata megpróbálta kiszabadítani a lányt a démoni dimenzióból, ahol már S’ym egyszer végzett Iljana bátyjának, Kolosszusnak egy másik párhuzamos világból származó énjével. Ez alkalommal azonban S’ym alul maradt a küzdelemben Kolosszussal és Rozsomákkal szemben. Az X-ek visszatértek a Földre és megpróbálták Iljanát is áthúzni magukkal a dimenzióközi átjárón.[1] Ez sikerült is nekik, de mivel a Földön és a Limbón az idő egészen másképpen telik, Iljana ez alatt hét évet töltött el a Limbóban Balesco tanítványaként. S’ym többször bántalmazta a lányt ott tartózkodása alatt, de végül Iljana ereje túl nagy lett és legyőzte S’ymet és Belascot, majd átvette a hatalmat a Limbó felett.[2]

S’ym többször is megpróbált fellázadni Iljana ellen, de mindannyiszor alulmaradt a küzdelemben. S’ym végül szövetséget kötött egy techno-organikus földönkívülivel, a Mágussal, aki megfertőzte őt a technarchi átváltoztató vírussal, melynek hatására S’ym szintén techno-organikus lénnyé vált és nagyfokú ellenállást szerzett Iljana mágiájával szemben.[3]

S’ym újabb trónfosztási kísérletén Iljana csak bátyja, Kolosszus segítségével tudott úrrá lenni.[4]

Hogy megdöntse Iljana uralmát, S’ym végül rövid életű szövetséget kötött N’astirhal. Tervük fontos részét képezte az X-Men egyik tiszteletbeli tagjának Madelyne Pryornak a megrontása és a saját oldalukra állítása. Ezt S’ym kezdte el, mikor egy álomban felkereste Madelynét.[5] Ezután S’ym megszerezte az azóta Varázs néven ismert Iljana Lélekkardját és rátámadt a lányra és Új Mutáns társaira. Eközben N’astirh a Földön készítette elő az inváziót, az „InfernótNew York és az emberi világ ellen. A két démon terve szerint Varázs visszaszerezte Lélekkardját S’ymtől és hogy megmentse társait, megnyitotta az átjárót a Limbó és a Föld között, amit azonban nem tudott bezárni, így a démonok szabadon átjárhattak a két dimenzió között. S’ym ezután felbontotta szövetségét N’astirhal, és megpróbálta megölni riválisát, úgy, hogy megfertőzte őt a technarchi átváltoztató vírussal, hogy elszívja annak életerejét. Azonban N’astirh ereje túl nagyra nőtt és a vírus nemhogy legyengítette volna, még erősebb lett tőle és könnyen legyőzte S’ymet. S’ym ezután bosszúból megpróbált végezni Varázzsal, aki azonban a Lélekkardot felhasználva visszarepítette S’ymet és a démonok nagy részét a Limbóba, majd lezárta a kaput a két világ között.[6]

Visszatérve a Limbóba, rivális nélkül S’ym kezébe került a hatalom és újabb tervet dolgozott ki a Föld és a Limbó egybeolvasztására melyhez a Minden Világ Nexusát akarta felhasználni. Belasco D’spayre segítségével szerette volna megrontani a korábbi Koboldkirálynő fiát, Kábelt, de nem járt sikerrel. Ennek ellenére Belasco akarata szerint Kábel legyőzte S’ymet és ezzel megakadályozta az újabb démoni inváziót.[7] Az események után Balesco újra magához ragadta a hatalmat a Limbóban és S’ym ismét a szolgálatába állt. Miután Árnyék barátnője, Amanda Sefton letaszította Balesco a trónjáról[8] S’ym szövetséget kötött az egy titokzatos mágikus entitással, amit mindenki csak „ellenségnek” nevezett. S’ym egy Bleys herceg nevű démonnak álcázva magát meggyőzte Seftont, hogy egyesítse a pokol széttagolt és széthúzó birodalmait, hogy így küzdjenek az „ellenség” ellen. Árnyék azonban leleplezte S’ymet aki elmondta, hogy a birodalmak egyesítésével az „ellenségnek” könnyebb dolga van, hiszen csak egyetlen célpontot kell megtámadnia. S’ym a biztos győzelem tudatában elhagyta a csata helyszínét. Az egyesített birodalmaknak azonban sikerült legyőzniük az „ellenséget”, így S’ym nem érte el a céját és Limbó uralkodója továbbra is Sefton maradt.[9]

S’ym újra Balesco szolgálatába állt, és a Balesco vezette lázadás során Seftont elüldözték a Limbóból. Belasco és S’ym ezután megtámadta az Új X-Men csapatát Xavier professzor Tehetséggondozó Iskolájában.[10]

KépességeiSzerkesztés

S’ym főképpen fizikai erejével és intelligenciájával tűnik ki Limbó démonai közül. A technarchi átváltoztató vírussal való megfertőződése után alakváltó képességekre is szert tett. A vírus hatására egyetlen megmaradt sejtjéből és képes újraalkotni testét. Érintés útján képes terjeszteni a vírust, és a fertőzöttekből elszívni az életenergiát.

Más változataiSzerkesztés

A „Mi lett volna ha az X-Men elveszti az Infernót?” című történetben, a 89112-es Földön, S’ym megszerezte a Lélekkardot és a Koboldkirálynővel legyilkolták az X-eket. Mikor később az utolsó megmaradt ellenálló szuperhősökre támadt, egyik szövetségese, Mordo elpusztította őt, hogy megszerezze tőle a Lélekkardot. S’ym utolsó erejét felhasználva megszállta a halott Rozsomák csontjait és megölte a Koboldkirálynőt, aki szintén elárulta őt. S’ymmel véglegesen a Főnix végzett, aki erejével elporlasztotta Rozsomák adamantiummal borított csontjait.[11]

Tények és érdekességekSzerkesztés

S’ym igen hasonlít a Dave Sim Cerebus nevű szereplőjére. S’ym, akárcsak Cerebrus, mindig harmadik személyben beszél magáról. Megjelenésükben annyi a különbség, hogy S’ym nagyobb, izmosabb és homlokán egy szarvat visel. Emellett S’ym nevének kiejtése megegyezik Cerebrus alkotójának vezetéknevével.

ForrásokSzerkesztés

  1. Uncanny X-Men #160 (1982. augusztus)
  2. Magik #4 (1984. március)
  3. New Mutants #50 – utalás a korábbi eseményre (1987. április)
  4. Uncanny X-Men #231 (1988. július)
  5. Uncanny X-Men #234 (1988. szeptember)
  6. lásd az Infernó című történetnél
  7. Cable #14 (1994. augusztus)
  8. X-Men Unlimited #19 (1998. június)
  9. X-Men: Magik #1-4 (2000. december – 2001. március)
  10. New X-Men #38 (2007. május)
  11. What If…? #6 – What If The X-Men Had Lost Inferno? (1989. november)