SIGINT

rádiós és rádióelektronikai hírszerzés

A SIGINTSignals Intelligence – jelhírszerzés, amerikai katonai rövidítés a rádiós és rádióelektronikai hírszerzésre. A katonai felderítés ezen fajtája az ellenséges rádióforgalmazás (radar, távközlés, telemetria, IT) elfogása és elemzése alapján jut értékelhető katonai és polgári hírszerzési adatokhoz.

A fő amerikai SIGINT szervezet, az NSA központja
A brit SIGINT központ

SIGINTSzerkesztés

A SIGINT több alágazatból tevődik össze:[1]

COMINTSzerkesztés

A COMINT (COMmunications INTelligence, távközlési hírszerzés) a kommunikációhoz kötődő adatszerzés összes válfaját lefedi, magába foglalja a hagyományos rádiófelderítést, a telefonlehallgatást, a számítógépeken át folytatott üzenetváltások tartalmának megszerzését egyaránt. A SIGINT és a COMINT kifejezéseket néha, helytelenül, egymás szinonimájaként is használják.

ELINTSzerkesztés

Az ELINT (ELectronic INTelligence, elektronikus hírszerzés) a nem távközlési jellegű elektromágneses jelek elfogásával és elemzésével foglalkozik. Az információkat elektronikai szenzorok segítségével gyűjtik be. A befogott jel paramétereinek azonosításával megállapítható az adás jellege, és vagy egy már létező típusú adáshoz rendelhető hozzá, vagy pedig új fajta adásként kerül be a katalógusba. Az ELINT adatok általában az ellenség védelmi rendszerével kapcsolatosak, különös tekintettel az olyan elektronikai rendszerekre, mint például a rádiólokátor, a légvédelmi rendszerek, repülőgépek. ELINT tevékenységet lehet az ellenséges terület közelébe telepített földi központokról, a partvidék melletti hajókról, az ellenséges légtérben vagy annak közelében tartózkodó repülőgépekről, vagy műholdakról végezni. A Korean Air 007-es járatának lelövésére azért került sor, mert az útirányától 400 kilométerre eltért, szovjet stratégiai bázisok közelébe repülő gépet amerikai ELINT felderítő gépnek tartották.

Ez a fajta hírszerzés foglalkozik az ellenség rakétarendszerei által kibocsátott telemetriai adatok gyűjtésével a radarok beazonosításával is. Ezt a fajta adatforgalmazást is általában rejtjelzéssel védik. A hidegháború utáni enyhülés(wd) idején folytatott szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások során téma volt az is, hogy a két fél mondjon le ezen adatok rejtjelezéséről annak érdekében, hogy a szemben álló fél a rakétakísérletek során ellenőrizhesse a rakétakorlátozási megállapodások betartását.

FISINTSzerkesztés

A FISINT (Foreign Instrumentation Signals Intelligence, gépi rádióforgalmazással kapcsolatos hírszerzés) főleg az újonnan kifejlesztett fegyverrendszerek és űrjárművek működési paramétereinek felderítésévei foglalkozik.

TörténeteSzerkesztés

Az ellenfél kommunikációjának felderítése a hírszerzésnek a kezdetektől fogva fontos része. Az első fennmaradt hírszerző jelentés i. e. 2000 körül keletkezett, egy agyagtábla az ókori Mári mezopotámiai városból, ami már az ellenfél tűzjelzéseiről szólt.[2]

A SIGINT katonai (és bizonyos szempontból diplomáciai) jelentősége a hadseregek gépesítésével, a villámháborús taktikák kifejlődésével, a tengeralattjárók elterjedésével és a használható rádiós távközlés megjelenésével lett számottevő. Mivel például az első világháború elején az oroszok nem védték le megfelelő módon a kommunikációs csatornáikat, a csapatmozgásaikról a németek tudomást szereztek és az 1914-es tannenbergi csatában Ludendorff és Hindenburg vezetésével a németek a teljes második orosz hadsereget megsemmisítették. Ugyanígy járult hozzá a Zimmermann távirat elfogása és dekódolása ahhoz, hogy Amerika belépjen az első világháborúba.

Ellenpéldaként pedig meg lehet említeni, hogy a brit flotta parancsnokai nem vették komolyan az elfogott rádiójelentéseket, és így a jütlandi csata során nem voltak képesek kihasználni egy olyan lehetőséget, amely lényegesen nagyobb veszteségeket okozott volna az ellenségnek.

A SIGINT-nek a második világháborúban is fontos szerep jutott. A háború elején az Admiralitás figyelmen kívül hagyta a SIGINT információit, és ez hozzájárult a HMS Glorious repülőgép-hordozó 1940-es elsüllyesztéséhez. A szövetségesek sikeresen fogták el és dekódolták a német Enigma és a japán Purple Magic rádióforgalmazást, amely által jelentős katonai előnyhöz jutottak. A második világháború alatt a brit kódfejtők a kriptográfiai áttörései miatt elhíresült Bletchley Parkban dolgoztak. Az elfogott japán kommunikációknak köszönhetően Chester Nimitz admirális a midwayi csatában sikeresen csalta csapdába a japán flottát, fél évvel a Pearl Harbor-i vereség után.

Mivel a bizalmas információkat gyakran titkosítják is, a SIGINT által szerzett adatok gyakran kerülnek kriptográfiai elemzésre is. Azonban a kód feltörése nélkül is lehet gyakran nagyon hasznos információkhoz jutni, csupán azt kell megfigyelni, hogy ki kivel és mennyi rádióforgalmazást bonyolít le.

Jelentősebb, ismertté vált SIGINT tevékenységekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Izsa 47. o.
  2. Ónody 12. o.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés