Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-39-2
A helyszínéről nürnbergi pernek nevezett bírósági eljárás volt az első olyan aktus, amelyben a szövetséges hatalmak a Harmadik Birodalom politikai, katonai és gazdasági vezetői felett ítélkeztek a második világháború alatt elkövetett bűneik miatt. A vádlottakat a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, a Kriegsmarine, a Wehrmacht főbb vezetői és az államhatalom egyéb funkcionáriusai közül válogatták össze. Kezdetben 24 főt jelöltek a vádlottak padjára, de számuk – különböző okok miatt – a per kezdetére megfogyatkozott.
A perben vizsgálták és elítélték egyes szervezetek (Gestapo, SD, SS) tevékenységét is. A főbűnösök pere 1946. október 1-jén ért véget: 12 vádlottat kötél általi halálra, hetet letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, hármat felmentettek. Tíz halálraítéltet (Martin Bormannt távollétében ítélték halálra, Göring október 15-én öngyilkos lett) 1946. október 16-án végeztek ki. Az elsőt egész Németországban további hasonló perek követték. Ezeken 1949-ig hozzávetőleg kétszáz vádlott tevékenységét vizsgálták ki, köztük embereken kísérletező orvosokét, a koncentrációs táborok parancsnokaiét és a nemzetiszocialista gyakorlatot támogató bírákét.