Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-28-2

A csillagászat vagy asztronómia (ógörögül: αστρονομία) a Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó tudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.

A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségek felfedezésében és megfigyelésében.

A csillagászatot nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami az égitestek jellemzőiből próbálja megjósolni az emberek sorsát. Bár az asztrológia és az asztronómia történeti gyökere közös, módszerük mégis nagyon eltérő: amíg a csillagászat a tudományos megközelítés híve, az asztrológia egyfajta kulturális hagyományt követ, nem tekinthető akadémikus tudománynak.

Az asztronómia szó írásmódja az ógörögből magyarosodott, jelentése: a „csillagok törvénye”, vagy a „csillagok kultúrája”, esetleg egyszerűen „az égitestek csoportja” (illetve annak vizsgálata). Az ógörög αστρονομία (asztronomia) szó ugyanis az άστρον (asztron) és νόμος (nomosz) szavak összetétele. Az asztron jelentése „csillag, csillagkép”, illetve elvont értelemben vett „égitest”, a nomosz viszont sok jelentésű szó. Általában valamilyen definiálható csoportot, társulást, elhatárolható földrajzi vagy politikai fogalmat takar — így jelenthet kultúrát, közigazgatási körzetet, vagy akár törvényt is.