Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-24-2

< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
A szalánkeméni csata korabeli ábrázolása
A szalánkeméni csata korabeli ábrázolása

A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló Habsburg- és német-római császári haderő Bádeni Lajos őrgróf vezetésével nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött.

Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezényelték, a török tisztikart francia katonai tanácsadók is segítették. Bádeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást, a Zimonyból kimozduló törökök felvonultak ellenük. Az ütközet előtti éjszakán briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlási és visszavonulási útvonalait. A gyűrűből a kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császáriak az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek.

A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos basa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Karl Ludwig de Souches táborszernagy, Holstein hercege és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A szalánkeméni győzelem a Magyarország területének visszahódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a rajnai fronton háborúzó Habsburg-haderőt.