Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-5-1

< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
A vár légifelvételről
A vár légifelvételről

A munkácsi vár (ukránul: Замок Паланок, átírással Zamok Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

A Habsburg-ellenes mozgalmak korában őrsége először Zrínyi Ilona vezetése alatt, 16851688 között állt hősiesen ellen a császáriaknak, majd a Rákóczi-szabadságharc végén is utolsóként kapitulált. A Habsburg-uralom alá került várat 1787-ben fogházzá, majd börtönné alakították, és sok neves forradalmár raboskodott benne. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején ismét a szabadság vára volt, őrsége az utolsók között tette le a fegyvert 1849-ben. 18551896 között ismét börtönnek használták. Ezután volt magyar, csehszlovák, majd szovjet laktanya, működött falai között traktoros iskola is. Jelenleg műemlék, benne múzeummal.

A munkácsi várhegy vulkáni kúpja a síkságból emelkedik ki. A domb 408 méter hosszú, 266 méter széles és 68 méterrel magasodik a lapály fölé. A 250 méter hosszú, teraszokra épült vár legnagyobb szélessége 110 méter, alapterülete közel 14 000 m². A különböző magasságú teraszokon három, külön ellátott védőrendszert építettek ki; közülük a legrégebb a fellegvár. Hat méterrel lejjebb lévő teraszon áll a középső, tíz méterrel ez alatt az alsó vár. Egy negyedik teraszon, még tíz méterrel lejjebb a 20. század elejéig állt még egy, a délről felvezető utat védő kapubástya is. Az erőd néhol 3,8 méter vastagságú falait nyolc szögletes olaszbástya és három körbástya tagolja.