Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-9-2
Az akut agyi érkatasztrófa — a köznyelvben gutaütés, szélütés — az agy vérellátásának zavara miatt létrejövő működészavar. A köznyelvben, népiesen agyszélhűdés, agyinfarktus, agyvérzés néven is említik.
A tünetegyüttes több okból is kialakulhat. Oka lehet agyi iszkémia (a vérellátás elégtelensége, trombózis, arteriális embólia) vagy koponyaűri vérzés. Kialakulásának jellegét az orvosi diagnózis vagy differenciáldiagnózis több vizsgálat eredménye alapján tudja meghatározni. Az akut agyi érkatasztrófa vagy angolul stroke már az orvosi szaknyelv megnevezése.
Az akut agyi érkatasztrófa legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, legtöbbször olyan, fenyegető tünetek és előjelek után, mint az egyik szem látásának átmeneti elvesztése, kettős látás, látótérkiesés, beszédértési zavarok, szóformálási nehézségek, zavartság, szédülés, fejfájás, hirtelen eszméletvesztés. Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, előfordulhatnak együtt vagy külön-külön is.
Egyes esetekben fontos előjele az agy működésének rövid, átmeneti zavara. Arra, hogy az agy mely része károsodott, a katasztrófa tüneteiből következtethetni lehet. Ezért különösen fontos, hogy a veszélyeztetettek ismerjék és felismerjék a tüneteket, és azokról tájékoztassák kezelőorvosukat. Az akut agyi érkatasztrófa utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már a katasztrófa gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni. Minél előbb kórházba kerül a beteg, annál nagyobb esélye van a túlélésre és arra, hogy a lehető legkevesebb maradványtünettel gyógyuljon fel a betegségéből.