Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2014-16-1

< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Amelia Materna, a bécsi ősbemutató Sába királynője
Amelia Materna, a bécsi ősbemutató Sába királynője

A Sába királynője Goldmark Károly 1875. március 10-én, Bécsben bemutatott operája. Ez volt a szerző első operája, és egyből meghozta számára a világhírt. A mű témáját Goldmark véletlenül ismerte meg Bécsben. A szövegkönyvet Salomon Hermann Mosenthal írta, de maga Goldmark is sokat dolgozott rajta. Az opera öt év alatt, 1867 és 1872 között készült el. A premier a Burgtheaterben hatalmas közönségsiker volt. Ezután a Sába királynője bejárta a világ nagy színpadait, és mindenhol osztatlan sikert aratott; legutóbb 2002-ben, Németországban újították fel.

A világhírű opera magyar–osztrák zeneszerzője zsidó származású, német anyanyelvű családba Keszthelyen született és Bécsben hunyt el. Gyermekkorának nagy részét Magyarországon töltötte és később sem tagadta meg magyar identitását. Éppen ezért az is mondható, hogy a Sába királynője a legsikeresebb magyar opera, amit valaha magyar szerző papírra vetett; A kékszakállú herceg vára mellett csak ez a darab tudott igazán gyökeret verni a külföldi színpadokon.

Az 1860-as években a zeneszerző legjelentősebb pártfogója a Bettelheim család volt. A témára a ház asszonya hívta fel a figyelmét, amikor elmondta neki, hogy a bécsi operaház főrendezője egy Sába királynőjét ábrázoló festményhez hasonlította lánya, Karolin szépségét. A hölgy, Goldmark kérésére elmondta, amit a Szentírásban olvasott Sába királynője és Salamon király találkozásáról. A zeneszerző a házitanítót kérte meg, hogy írjon neki színpadi művet a történetből. Klein úr ui. abban az időben tárcákat és rövid novellákat írogatott, és ezeket olykor kisebb hetilapok közölték is. Pár nap alatt el is készült a librettó vázlatával, de a komponista elégedetlen volt vele, így az opera hosszú ideig csak terv maradt. Több év telt el, mire egy váratlan fordulat előremozdította az eseményeket.

Salomon Hermann Mosenthal (1821–1877) szövegkönyvíróval Goldmark véletlenül találkozott, amikor egy alkalommal Bécs utcáin sétálva, éppen abba a kapualjba húzódott az eső elől, ahol Mosenthal is várta a zivatar végét. Korábban párszor már összefutottak irodalmi estélyeken, kávéházakban, így beszélgetni kezdtek. Az író megkérdezte a zeneszerzőt: nem gondolt-e arra, hogy operát írjon — Goldmark pedig elmondta, hogy már évek óta foglalkoztatja a dolog, a témája is megvan hosszú ideje, de megfelelő szövegkönyvírót nem sikerült találnia. Röviden emlékeztette Sába királynőjének bibliai történetére, és megkérdezte Mosenthalt, hogy nem lenne-e kedve a librettó megírásához. Ő készségesnek mutatkozott, és kérte a cselekmény vázlatát, hogy kiderüljön, mit tud kezdeni vele.