Főmenü megnyitása
A grafikon az emberi történelem kulcsfontosságú eseményei között eltelt idő logaritmusát ábrázolja
A grafikon az emberi történelem kulcsfontosságú eseményei között eltelt idő logaritmusát ábrázolja

Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelljeinkkel.

Az esemény következményeit I. J. Good írta le először az 1960-as években bár a technológiai fejlődéshez kapcsolódóan a szingularitás kifejezést már Neumann János is használta az 1950-es években. A szingularitást Vernor Vinge tette ismertté az 1980-as években. Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják.

Mások, Raymond Kurzweillal az élükön, elméletükben a Moore-törvényt általánosították a technológiai fejlődésre egy exponenciális mintát látva az emberi történelemben. Kurzweil szerint ez az exponenciális folyamat jelenleg elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez, majd végül egy szingularitáshoz fog vezetni a 21. században.