Főmenü megnyitása
A wellsi katedrális nyugati homlokzata
A wellsi katedrális nyugati homlokzata
Somerset 1646-os térképe
Somerset 1646-os térképe

Somerset (kiejtése: /ˈsʌmərsɛt/ vagy /ˈsʌmərsɨt/) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a South West England régióban. A megye északon Gloucestershire és Bristol, keleten Wiltshire, délkeleten Dorset, délnyugaton pedig Devon megyékkel határos. Északnyugaton a Severn folyó torkolata és a Bristoli-csatorna határolja. Közigazgatási központja Taunton.

Somerset vidéki jellegű, kevéssé urbanizált tájait alacsony dombságok (Blackdown Hills, Mendip Hills, Quantock Hills, Exmoor) és síkságok (mint a Somerset Levels) határozzák meg. Az adminisztratív és ceremoniális megye közötti különbség, hogy utóbbihoz hozzátartoznak a közigazgatásilag önálló Bath and North East Somerset és North Somerset egységes hatóságok is. A nem-nagyvárosi megye lakossága 555 200, míg a ceremoniális megyéé 956 700 fő (2017-es becslés).

Somersetet az újkőkorban megalitikus kőköröket emelő nép lakta. A rómaiak i. sz. 47-ben foglalták el, a hadműveletet a leendő császár, Vespasianus vezette. A régió nyugati fekvése okán sokáig ellent tudott állni a hódító angolszászoknak, csak a 8. század elején hódította meg a Wessexi Királyság. 1685-ben Somerset földjén vívták az utolsó szabályos ütközetet Angliában: a sedgemoori csatában leverték Monmouth hercegének lázadását.

A megyében élt hosszabb ideig két neves író, William Wordsworth és Samuel Coleridge. Az ország kulturális életének egy fontos rendezvénye a Glastonburyi fesztivál, amelyet évente 170 ezren látogatnak. Állítólag Glastonburyben találták meg Artúr király sírját és a hagyomány szerint itt található a világ legrégebbi, nem katakombákba rejtett keresztény temploma.