Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-10-2
Az ókori Egyiptom civilizációja ötezer évvel ezelőtt fejlődött ki, és mintegy háromezer éven át virágzott a Nílus völgyében. Az egyiptomi kultúra ez alatt a hosszú időszak alatt sokat fejlődött, különösen a nagy építkezések alakulása szembetűnő, ugyanakkor a mindennapi élet fő vonásai a fokozatos fejlődés mellett nagyfokú stabilitást mutattak. Ez a civilizáció történetének egyik csúcspontját az i. e. 13. században, II. Ramszesz fáraó korában (uralkodott körülbelül i. e. 1279-től i. e. 1213-ig) érte el, Egyiptom ekkor a világ vezető hatalma volt.
A gazdasági élet alapja a Nílus által táplált mezőgazdaság volt. A korabeli egyiptomi naptár is ehhez igazodott. Három részre osztották az évet: a július közepétől november közepéig terjedő négy hónap, az ahet a Nílus áradásának ideje volt. Ezután március közepéig tartott a peret, a termés érésének ideje, majd a semu következett, az aratás ideje. Kilenc munkanapot követett egy szabadnap, de viszonylag gyakoriak voltak az egyéb ünnepek miatti munkaszüneti napok is.
Az alapvető élelmezési cikkek a kenyér és a sör voltak, amit tönkölybúzából, illetve árpából készítettek. Sokféle kenyeret ismertek, voltak mézzel és datolyával édesített változatok is. Sok hagymát, fokhagymát, uborkát, salátát fogyasztottak. Az étrend alkotóeleme volt még a sokféle hüvelyes, a csicseriborsó, a lencse és különböző babfajták. Ismert fűszer volt a koriander és a kömény. A mindennapi étkezések általában kenyérből, nyers hagymából és uborkából álltak, amihez sört ittak.