Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-40-2

A Cenk egy hegy Brassó területén

A Cenk a belvárosból nézve

A Cenk (románul: Tâmpa, németül: Zinne, szászul: Zänn) 960 méter tengerszint feletti magasságú hegytömb, a Barcasági-hegyekhez tartozó Keresztényhavas főgerincéből a Nagykrukknál leváló, északkeleti irányba haladó mellékgerinc része, Brassó történelmi központjától délkeletre. Brassó városképének meghatározó eleme, és mivel a központból nézve eltakarja a mögötte fekvő nyerget és a távolabbi vonulatokat, látszólag magányos tömbként emelkedik a város fölé. Bár magasságát tekintve inkább dombnak lehetne nevezni, mégis hegyként tartják számon, mivel a környező hegytömbökkel együtt alakult ki és fejlődött, kinézetében pedig közelebb áll a hegyekhez, mint a dombokhoz.

Morfológiailag egy délnyugat–északkelet irányú egységes, körülbelül 1000 méter hosszúságú, 850 méter magasságot meghaladó főgerinc jellemzi, melynek hosszában kisebb, lekerekített csúcsok vannak; délnyugati vége lankás, az északkeleti pedig egy igen meredek lejtőben folytatódik. Területének nagy része, 188,2 hektár természeti védelem alatt áll. Északnyugati, belváros felőli árnyas és nedves oldalát bükkerdő borítja, melybe az alacsonyabb részeken juhar és kőris keveredik. A száraz, napsütötte délkeleti oldal a 20. század elejéig kopár volt, ekkor fenyővel ültették be, de azok nem mindenütt tudtak gyökeret vetni a meszes talajon, így egyes részeken a hegyoldal növényzete a füves pusztára jellemző. A csúcs környéki részeket erdei- és vörösfenyővel fásították egy 20. századi tűzvész után. Faunája igen gazdag, 975 nappali és éjszakai lepkefajt és több, mint 110 madárfajt azonosítottak.

A csúcsról nyíló páratlan kilátásnak köszönhetően a Cenket már a természetjárás elterjedése előtt is szívesen keresték fel a kikapcsolódást kereső brassóiak és a városba látogatók. Az első turistautat, az úgynevezett szerpentines utat 1837-ben építették ki; napjainkban több ösvény és egy erdészút is visz a Cenkre.

Az évszázadok során több létesítmény is épült a stratégiai jelentőségű hegyen. A középkorban nagyméretű, bevehetetlen vár állt rajta, melyet egyes történészek ókori eredetűnek vélnek, és ahol a környék lakossága veszély esetén meghúzódhatott. Később vallásos jelképek álltak az ormon, majd a modern korban a mindenkori hatalom szimbólumainak hordozója lett: állt itt osztrák–orosz szobor, magyar millenniumi emlékmű, Sztálin-felirat, napjainkban pedig román zászló. A természetjárás térnyerésével megjelentek a turistáknak szánt létesítmények is: már a 19. században kilátóterasz és vendéglő épült a csúcs közelében, az 1970-es években felvonó és étterem, 2004-ben pedig Hollywood-stílusú betűk.