Keresztényhavas
A Keresztényhavas (románul: Postăvaru, németül Schuler) egy hegytömb a Keleti-Kárpátokban, Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között. A Nagykőhavassal együtt alkotja a Barcasági-hegyeket. Több mint 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé, ezért sokkal magasabbnak tűnik. A hegy északi lábánál található Brassó és ipari vidéke. Keleten a Tömös-völgye választja el a Nagykőhavastól, amelyhez méretben és felépítésben is nagyon hasonlít. Északi oldalán helyezkedik el Brassópojána, nyugati határa pedig a Rozsnyói-medence.
Keresztényhavas | |
![]() | |
Magasság | 1799 m |
Hely | ![]() |
Hegység | Barcasági-hegyek, Keleti-Kárpátok |
Relatív magasság | 1000 m |
Terület | 12,1052996 km2 |
Legkönnyebb útvonal | Brassópojánából |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztényhavas témájú médiaállományokat. |
Elnevezése
szerkesztésA magyar elnevezés Keresztényfalvához,[1] míg a román név egy Stoica Postăvarul nevű juhosgazdához köthető.[2] A német Schuler, Schulerberg (Deákhavas) elnevezés onnan ered, hogy egykoron a hegy és Brassópojána az 1541-ben alapított brassói német tannyelvű líceum tulajdonjoga volt. Valószínűleg az erdélyi fejedelmek adományozták a hegyet és környékét a helyi szászoknak; cserében a szászok engedélyezték, hogy a románok egy ortodox templomot építsenek Brassóban.[3][4]
Domborzat
szerkesztésA Keresztényhavas teljes területe kb. 173 km². A központi csúcshoz északkeletről és délnyugatról lealacsonyodó gerincek kapcsolódnak.
Az északkeleti főgerinc a csúcs melletti nyeregből indul ki és egészen Derestyéig húzódik, hegyei a Ruja (Ruia, 1658 m), Nagykrukk (Crucuru Mare, 1435 m), Várna (Varna, 1428 m), Rakodó (Răcădău, 1269 m), Kiskrukk (Crucuru Mic, 1024 m). A Nagykrukk közeléből válik le az a kisebb gerinc, amely benyúlik Brassóba és amelynek végén található a Cenk (955 m). A Kiskrukk közeléből válik le a Kermen-nyúlvány, amely délről határolja a Rakodó-negyedet.
A délnyugati főgerinc neve Kőkapuk Éle (Muchia Cheii), amely meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez. Az ezzel párhuzamos mellékgerinc a Muchia din Groapa Lungă; a kettő közrezárja az Aranypatak-völgyet (Valea Groapa de Aur), melyet a Kőkapuk (Porţile de Piatră) nevű sziklaképződmény zár le.
A Keresztényhavas északi oldalában, 950-1000 m magasságban egy kisebb fennsík található, amelyet északon 1000 méter körüli hegyek határolnak: Dosul Plesii (1045 m), Hosszúgerinc (Spinarea Lungă, 1042 m), Nagy-Tölgyes (Stejerișul Mare, 960 m). A fennsíkon helyezkedik el Brassópojána, Románia egyik legfejlettebb turisztikai központja.
Éghajlat
szerkesztésA magasabb pontokon az éves átlaghőmérséklet 0 °C és 2 °C között van. Brassópojána szintjén, 1000 méteres magasságban 4°-6 °C (4,9 °C Predeálon, 5,8 °C Brassópojánán). A hegy lábánál, Brassó környékén eléri a 6-8 °C-ot. Télen gyakran hőinverzió következik be, amikor a Brassói-medencében hidegebb van, mint a hegytetőkön. A hőinverzió következtében a köd hosszabb ideig megmarad a medence alján, ezért amikor a Brassói-medencét köd borítja, Brassópojánán és a hegyeken a nap süt és melegebb van. Az első fagy szeptemberben jelenik meg, az utolsó elhúzódhat júniusig is. A tél a hegység felső részén 4-5 hónapig is eltarthat. A legnagyobb havi átlaghőmérséklet júliusban van (8 °C és 14 °C között). Brassóban a júliusi átlaghőmérséklet 17,8 °C.
Az éves csapadékmennyiség a hegyen 1100 mm, a hegy alján 700 mm. A legtöbb csapadék júniusban hull (100-140 mm), a legkevesebb szeptemberben és februárban. Az első havazás akár szeptemberben is bekövetkezhet, de az első állandó hóréteg csak októbertől hull le.
Élővilág
szerkesztésA legnagyobb felületet vegyes erdők foglalják el fenyvesekkel és bükkösökkel. A tűlevelű erdők 900 m felett vannak jelen, az árnyékos oldalakon ennél alacsonyabban. A vadállományhoz tartozik a szarvas, őz, vaddisznó, medve, róka, farkas. A medvék éjjelente nagy előszeretettel látogatják a brassói Noa- és Rakodó-negyed szeméttároló kukáit.
Turizmus
szerkesztésA Keresztényhavas északi oldala Románia legnagyobb síterepe. A nyolcvan hektáros területen nyolc lesikló pálya van, ezek összesen 24 kilométert tesznek ki.
A hegységben 30 jelölt turistaút van. A Kőkapuk Éle kedvelt hely a sziklamászók számára.
Julius Römer menedékház
szerkesztésA csúcshoz közeli, 1604 méteres magasságon található Schuler menedékházat 1881-1883 között építette a Siebenbürgischer Karpatenverein (SKV, Erdélyi Kárpátok Egyesület) brassói szakosztálya. Ez volt a harmadikként megnyitott hegyi turistahajlék a mai Románia területén. Az évek során többször korszerűsítették. 1935-ben átkeresztelték Julius Römer menedékházra, a természetjárás egyik erdélyi úttörőjének emlékére. 1945-ben államosították, majd 2004-ben visszaszolgáltatták a SKV-nek.[5]
Érdekességek
szerkesztésA csúcs közelében található a hosszú hatótávolságú BRV VOR jeladó (117.6 MHz).
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ EKE Brassó. [2016. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 9.)
- ↑ Paul Binder: Din trecutul cercetărilor ştiinţifice în Transilvania, 1973
- ↑ Thomas Tartler: Collectanea zu einer Particulär-Historie von Kronstadt, 1741
- ↑ Mușlea C: Biserica Sf. Nicolae din Șcheii Brașovului, Brassó, 1943.
- ↑ Scurta istorie – Cabana Iulius Römer din Postavaru Archiválva 2016. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, Siebenbürgischer Karpatenverein