Főmenü megnyitása

A Rakodó-negyed (románul Valea Cetății) Brassó városrésze. A 20. század második felében létesült, főleg panelházakból áll. Bár félreeső helyen van, a Rakodó luxusnegyednek számít a környezeti adottságok és a zöldövezetek miatt, és ez Brassó egyik legkedveltebb és legdrágább negyede.[2] Keleti részét Temelia-nak is nevezik, mivel az azonos nevű, mára már lebontott Temelia cementgyár szomszédságában épült.

Rakodó
Brașov, Cartierul Răcădau (Valea Cetăţii) - panoramio.jpg
Közigazgatás
Település Brassó
Alapítás éve1980
Népesség
Teljes népesség21 000 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól3,2 km
Elhelyezkedése
Rakodó (Brassó)
Rakodó
Rakodó
Pozíció Brassó térképén
é. sz. 45° 37′ 60″, k. h. 25° 36′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 60″, k. h. 25° 36′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakodó témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A város déli részén helyezkedik el, a Cenk és a Kermen nyúlványai közé ékelődve, az Astra-negyedtől nyugatra. A Belvárossal a Csiga-dombon átívelő út köti össze. Több túraösvény is indul innen: a Cenkre és a Belvárosba (sárga háromszög), Brassópojánára (kék háromszög), és a Keresztényhavasra (sárga kereszt).[3] Az erdő közelsége miatt a medvék időnként betévednek a lakott területre, és többször támadtak meg embereket.[4][5]

TörténeteSzerkesztés

A Vár-patak és Rakodó-patak völgyei régen a brassóiak kedvelt kirándulóhelyei voltak. Egy ókori erődítmény romjai is megtalálhatóak voltak itt, erre utal a román Valea Cetății (Vár-völgy) elnevezés. Magyarul a helyet már 1797-ben Rakodó néven említik,[6] német neve Burggrund.[7] A források befogása a 19. században történt meg.[8]

1891-ben a brassói Kügler család cementgyárat és egy azt ellátó kőfejtőt létesített a völgy keleti részében. A völgy keleti határán (a mai Carpaților utca mentén) haladt el az 1892-ben megnyitott Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal, melynek a cementgyárnál is volt egy megállója. A gyárat 1948-ban államosították és átkeresztelték Temelia névre.[9] Szomszédságában az 1960-as évektől egy munkásnegyed kezdett kiépülni, legelőször a jelenlegi Calcarului utca környékét építették be házakkal.[10]

1980-ban az ókori várromokat eldózerolták, és szovjet stílusú panelnegyedet építettek a völgy délnyugati részébe (ez a tulajdonképpeni Rakodó negyed). 1990-ben a negyed mellé gátat építettek, hogy a nagy esőzések idején a hegyekből lezúduló víz ne okozzon árvizet.[8]

Ugyancsak 1990-ben kezdték meg a Sf. Constantin și Elena templom építését, melyet 2006-ban fejeztek be. A Temelia cementgyár 1981-ben bezárt és 2007-ben lebontották, helyén épült fel a Magnolia bevásárlóközpont és a Sunnyville lakópark.

LeírásaSzerkesztés

2011-es adatok szerint a városrész 21 000 lakost számlál. Két általános iskola, egy középiskola, és egy óvoda található itt. Hat buszjárat köti össze Brassó többi részével. Többször tervezték, hogy a Rakodót egy Cenk alatt fúrt alagúton keresztül kötik össze a Belvárossal, de ez máig sem valósult meg.[11]

2017-es kutatások szerint a Rakodó Románia legtisztább levegőjű városnegyede.[12]

LátványosságokSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Primăria Municipiului Brașov: Strategia de dezvoltare. brasovcity.ro, 2011. (Hozzáférés: 2016. december 21.)
  2. Vrânceanu, Ovidiu. „Brașovenii preferă cartierul Răcădău”, Bună ziua Brașov, 2014. május 21. (Hozzáférés ideje: 2017. október 12.) 
  3. Munții Postăvaru, Piatra Mare, și Baiului (román nyelven). Munții Noștri. [2018. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  4. Constantin, Andrei. „Urșii coboară acum în Răcădău însoțiți și de vulpi”, Bună ziua Brașov, 2008. szeptember 19. (Hozzáférés ideje: 2017. október 12.) 
  5. Flutur, Firuta. „Ursul agresiv care a atacat un bărbat în Brașov a fost împușcat”, Mediafax, 2016. július 17. (Hozzáférés ideje: 2017. október 12.) 
  6. A régi brassói várak helynevei. Encián, IX. évf. 67. sz. (2014. júl.) 119. o. ISSN 2284-7030
  7. Butmaloiu, Hans: Wie viele Stadtviertel hat Kronstadt heute?. Karpatenrundschau, 2015. május 14. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  8. a b Țîrcă, Sorin. „Cea mai veche captare de apă din Brașov”, Bună ziua Brașov, 2014. január 16. (Hozzáférés ideje: 2017. október 12.) 
  9. Nanu, Mihai. „Industria Brașovului în perioada interbelică”, Brașovul Tău, 2013. november 22. (Hozzáférés ideje: 2017. október 12.) 
  10. Temelia (román nyelven). Orașul Memorabil. [2016. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  11. Tunelul de sub Tâmpa”, Digi 24, 2015. február 15. (Hozzáférés ideje: 2017. október 12.) 
  12. Pădurariu, Cezar. „Cum arată cartierul în care se respiră cel mai curat aer din România”, Adevărul, 2017. május 6. (Hozzáférés ideje: 2017. október 12.) 
  13. Bunghez, Gabriela. „Parcul Trandafirilor își schimbă denumirea”, NewsBV.ro, 2018. május 31. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 13.) 

További információkSzerkesztés