Rakodó-negyed
A Rakodó-negyed (románul: Valea Cetății, németül: Burggrund) Brassó városrésze. A 20. század második felében létesült, főleg panelházakból áll. Bár félreeső helyen van, a Rakodó luxusnegyednek számít a környezeti adottságok és a zöldövezetek miatt, és ez Brassó egyik legkedveltebb és legdrágább negyede.[2] Keleti részét Temeliának is nevezik, mivel az azonos nevű, mára már lebontott Temelia cementgyár szomszédságában épült.
| Rakodó | |
_-_panoramio.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Brassó |
| Alapítás ideje | 1980 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 000 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 3,2 km |
| Elhelyezkedése | |
 Rakodó
Pozíció Brassó térképén
| |
 é. sz. 45° 37′ 60″, k. h. 25° 36′ 20″45.633240°N 25.605580°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 60″, k. h. 25° 36′ 20″45.633240°N 25.605580°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rakodó témájú médiaállományokat. | |
Elnevezése
szerkesztésMagyarul a helyet már 1797-ben Rakodó néven említik;[3] ennek az elnevezésnek az az eredete, hogy a völgy felső részén rakták szekerekre az erdőből lehozott fát. A német Burggrund és a román Valea Cetății jelentése Várvölgy, és a cenki várra utal (korábban a Cenk neve is Burgberg, azaz Várhegy volt).[4]
Fekvése
szerkesztésA város déli részén helyezkedik el, a Cenk és a Kermen nyúlványai közé ékelődve, az Astra-negyedtől nyugatra. A Belvárossal az úgynevezett Várnyakon (a Cenk és a szomszédos Csigadomb közötti hágón) átívelő út köti össze. Több túraösvény is indul innen: a Cenkre és a Belvárosba (sárga háromszög), Brassópojánára (kék háromszög), és a Keresztényhavasra (sárga kereszt).[5] Az erdő közelsége miatt a medvék időnként betévednek a lakott területre, és többször támadtak meg embereket.[6][7]
Története
szerkesztésA Vár-patak (Burggrundbach) völgye régen a brassóiak egyik kedvelt kirándulóhelye volt, de használták legelőként, síterepként, katonai gyakorlótérként is, a patakon pedig halastavak létesültek. A források befogása már a 19. században megtörtént (innen táplálták a Cenkalji sétányon létesített városi vízművet), így a halastavak megszűntek.[4] A völgyben ókori várromok is voltak, melyet dák eredetűnek véltek.[8]
1891-ben a brassói Kügler család cementgyárat (későbbi nevén Temelia) és egy azt ellátó kőfejtőt létesített a völgy keleti részében. A völgy keleti határán (a mai Carpaților utca mentén) haladt el az 1892-ben megnyitott Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal, melynek a cementgyárnál is volt egy megállója. A gyárat 1948-ban államosították és átkeresztelték Temelia névre.[9] Szomszédságában az 1960-as évektől egy munkásnegyed kezdett kiépülni, legelőször a jelenlegi Calcarului utca környékét építették be házakkal.[10]
1980-ban az ókori várromokat eldózerolták, és szovjet stílusú panelnegyedet építettek a völgy délnyugati részébe (ez a tulajdonképpeni Rakodó negyed). 1990-ben a negyed mellé gátat építettek, hogy a nagy esőzések idején a hegyekből lezúduló víz ne okozzon árvizet.[11]
Ugyancsak 1990-ben kezdték meg a Sf. Constantin și Elena templom építését, melyet 2006-ban fejeztek be. A Temelia cementgyár 1981-ben bezárt és 2007-ben lebontották, helyén épült fel a Magnolia bevásárlóközpont és a Sunnyville lakópark.
Leírása
szerkesztés2011-es adatok szerint a városrész 21 000 lakost számlál. Két általános iskola, egy középiskola, és egy óvoda található itt. Hat buszjárat köti össze Brassó többi részével. Többször tervezték, hogy a Rakodót egy Cenk alatt fúrt alagúton keresztül kötik össze a Belvárossal, de ez máig sem valósult meg.[12]
2017-es kutatások szerint a Rakodó Románia legtisztább levegőjű városnegyede.[13]
Képek
szerkesztés-
A Rakodó madártávlatból -
A Rakodó medvetávlatból -
Rózsák parkja, háttérben a Cenk -
Temelia városrész, háttérben az egykori kőfejtő -
A Rakodó télen
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Primăria Municipiului Brașov: Strategia de dezvoltare. brasovcity.ro, 2011. (Hozzáférés: 2016. december 21.)
- ↑ Vrânceanu, Ovidiu. „Brașovenii preferă cartierul Răcădău”, Bună ziua Brașov, 2014. május 21. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
- ↑ A régi brassói várak helynevei. Encián, IX. évf. 67. sz. (2014. július) 119. o. ISSN 2284-7030
- ↑ a b Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch, 39. o. (1934)
- ↑ Munții Postăvaru, Piatra Mare, și Baiului (román nyelven). Munții Noștri. [2018. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
- ↑ Constantin, Andrei: Urșii coboară acum în Răcădău însoțiți și de vulpi. Bună ziua Brașov, 2008. szeptember 19. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
- ↑ Flutur, Firuta: Ursul agresiv care a atacat un bărbat în Brașov a fost împușcat. Mediafax, 2016. július 17. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
- ↑ Fortificațiile care pun județul Brașov pe harta istoriei. Ghid Local, 2019. május 21. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Nanu, Mihai: Industria Brașovului în perioada interbelică. Brașovul Tău, 2013. november 22. [2016. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
- ↑ Temelia (román nyelven). Orașul Memorabil. [2016. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
- ↑ Țîrcă, Sorin: Cea mai veche captare de apă din Brașov. Bună ziua Brașov, 2014. január 16. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
- ↑ Tunelul de sub Tâmpa. Digi 24, 2015. február 15. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
- ↑ Pădurariu, Cezar: Cum arată cartierul în care se respiră cel mai curat aer din România. Adevărul, 2017. május 6. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
További információk
szerkesztés- Cartierul Răcădău (román nyelven). Alphaville Blog. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
.svg){kind=small}