Fűrészlábú szöcske

rovarfaj
(Saga pedo szócikkből átirányítva)

A fűrészlábú szöcske (Saga pedo) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj. A legnagyobb rovar Magyarországon.

Fűrészlábú szöcske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Fürgeszöcskék (Tettigoniidae)
Nem: Saga
Tudományos név
Saga pedo
(Pallas, 1771)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fűrészlábú szöcske témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fűrészlábú szöcske témájú médiaállományokat és Fűrészlábú szöcske témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A fűrészlábú szöcske testhossza a hímek esetében kb. 53 mm, a nőstényeknél 53–75 mm, ehhez járul még a 31–41 mm-es tojócső; ezzel ő a legnagyobb magyarországi rovar. Csápja végétől a tojócső végéig 15 cm is lehet. Alakja karcsú, megnyúlt, gallyat utánzó. Alapszíne zöld, ritkábban sárgásbarna. Csápjai barnásak, a lárváké halványvöröses. Vékony világos vonal fut végig a csápok tövétől a torpajzs alsó szélein és a potroh oldalán keresztül egészen a tojócső tövéig. A potroh felső részén két sor többé-kevésbé kifejezett világos szélű sötét foltsor látható, de ezek akár hiányozhatnak is. Szárnyai apró pikkelyekké redukálódtak. Lábai hosszúak és vékonyak; az elülső lábakon erős tüskék sorakoznak, a hátsó láb combja a többi szöcskétől eltérően nem megvastagodott ugróláb. A tojócső egyenes vagy kissé felfelé ível.

Gyakorlatilag csak nőstényei ismertek, eddig egyetlen hímet találtak, Svájcban.

Nem ad ki hangot.

Hasonló fajok szerkesztés

Más magyarországi fajjal nem téveszthető össze.

Elterjedése szerkesztés

Eurázsiában honos, Spanyolországtól Dél-Európán és Közép-Európa déli részén át egészen Nyugat-Szibériáig. Inkább a mediterrán vidékeken gyakori. Magyarországon többfelé előfordul (Mecsek, Bakony, Balaton-felvidék, Vértestől a Pilisig, Bugac, Bükk, Aggtelek, Tokaji-hegység), de populációi kicsik és elszigeteltek.

Életmódja szerkesztés

Déli kitettségű, változatos növényzetű, meleg sziklagyepek, sztyepprétek, közepesen száraz gyepek lakója. Nappal a magas növényzetben vagy bokrok tövében bújik meg, nehéz ráakadni. Mozgása érdekes, lassan, imbolyogva jár, utánozva a növényzet szél okozta ingását. Éjjel aktív. Ragadozó, főleg szöcskéket és sáskákat fogyaszt. Lesből támad, arra járó áldozatát hirtelen ragadja meg tüskés első lábaival, magához szorítja, majd a fejétől kezdve elkezdi megenni.

Kifejlett egyedeivel június végétől októberig találkozhatunk. Szűznemzéssel szaporodik. A nőstény a csupasz talajba, 2–4 cm mélyen rakja megtermékenyítetlen petéit, amelyek legalább kétszer (de akár ötször is) áttelelnek. A tavasszal kikelő lárvák 6 fejlődési stádiumon mennek át.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés