Salvador Elizondo
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Salvador Elizondo Alcalde (Mexikóváros, 1932. december 19. – Mexikóváros, 2006. március 29.) mexikói író és kritikus volt.
Salvador Elizondo | |
Élete | |
Született | 1932. december 19. Mexikóváros |
Elhunyt | 2006. március 29. (73 évesen) Mexikóváros |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza, vers |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Salvador Elizondo témájú médiaállományokat. |
Elizondo tevékenykedett újságíróként, írt kritikát, novellát, verset, esszét és forgatókönyvet. Mindemellett 25 éven át a mexikóvárosi egyetem (UNAM) professzora is volt. Legismertebb művei a Farabeuf (1965), El hipogeo Segreto (1968) és El grafografo (1972). Salvador Elizondót a legeredetibb avantgárd írók között tartják számon. Az 1960-as évek elterjedt realista és nacionalista stílusirányzataitól független kozmopolita írásmódján érezhető James Joyce és Ezra Pound hatása is.
Élete
szerkesztésSalvador Elizondo 1932. december 19-én született Mexikóvárosban. Apja, Salvador Elizondo Pani diplomata és filmproducer volt. Már fiatalkorában érintkezésbe került a film és irodalom világával. Gyerekkorában néhány évet Németországban töltött a második világháború előtt, majd három évig katonai akadémiára járt Kaliforniában. Képzőművészetet tanult Mexikóvárosban, majd irodalmat Ottawa, Cambridge, Perugia, Párizs egyetemein és persze a hazai Universidad Nacional Autónoma de México (UNAM). Alapított két újságot (SNOB és NuevoCine), valamint munkatársa volt a Vuelta és Plural y Siempre újságoknak is.
1965-ben ítelték neki a Xavier Villaurrutia-díjat a Farabeuf o la crónica de un instante novelláért. Az El Colegio de México egyik első ösztöndíjasa volt, ahol kínaiul tanult. Az UNAM professzora lett és újabb ösztöndíjat kapott ezúttal a Ford Alapítványtól, melynek segítségével sikerült befejeznie tanulmányait New Yorkban és San Franciscóban.