Schnell Gyula

Schnell Gyula Arnold németül: Julius Ardold von Schnell (Bazin, 1886. január 23. - Salgótarján, 1958. november 6.) felvidéki német tanár, Nógrád vármegyei iskolaigazgató, első világháborús veterán, a Salgótarjáni BTC sportigazgatója.

Schnell Gyula
Született	1886. január 23. Bazin
Elhunyt	1958. november 6. (72 évesen) Salgótarján
Házastársa	Gábler Aranka Irma Lujza (1902–1952)
Gyermekei	három gyermek
Foglalkozása	iskolaigazgató sportvezető
Kitüntetései	Vitézségi Érem   Károly-csapatkereszt   Signum Laudis
Sírhelye	Salgótarján
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Családja

Schnell Gyula 1886-ban született Bazinban. Apja Schnell Gyula Gusztáv, modori adóellenőr , majd fűszer és festékkereskedő. Apai nagyapja Schnell Endre (1813-1881) országgyűlési képviselő, akit V. Ferdinánd magyar király emelt nemesi rangra. Anyja Paulik Josephina, Paulik József bazini fősebész lánya.

Felmenői között megtalálható Mohl Éliás evangélikus püspök, Jurenák János országgyűlési képviselő, a Siebenfreud család, az Ott család és további befolyásos felvidéki nemesi famíliák.

Távoli rokonságban állt Ott Péter Károly osztrák császári tábornokkal, Stromszky Ferenc Sámuel evangélikus püskökkel, Pfitzner Sándor magyar/amerikai gépészmérnök, feltalálóval, Domanovszky Endre Kossuth- és Munkácsy-díjas magyar festővel és további ismert történelmi személlyel.

Pályafutása

A tanító oklevelét 1907-ben szerezte meg. Működését Turóctölgyesen kezdte, majd Turcsokon tanított. 1912-ben került a salgóbányai iskolához. 1914-ben önkéntesként jelentkezett a hadseregbe, ahol a m. kir. kolozsvári 38. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságának távíró századában őrmesterként szolgált. A háborút az olasz és az orosz harctéren küzdötte végig. Megsebesült, az összeomláskor olasz hadifogságba esett. 1919-ben mint hadirokkant tért haza. Hősies helytállásáért az Ezüst Vitézségi Érem II. osztályával, Bronz Vitézségi Érmével, a Károly-csapatkereszttel és a Signum Laudissal tüntették ki.

1919-ben tért vissza Salgóbányára, ahol folytatta a tanítást. Tanította a salgóbányatelepi iskola IV. leány és V-VI. vegyesosztályát, a III-VI. vegyesosztályban a karéneket, a fiú továbbképzőiskolában a számtant és mértant. Az 1920-as évek közepétől a salgóbányatelepi Leventemozgalom főoktatója volt.

1920-ban a Salgótarjáni BTC egyik alapítója, pártolója, majd választmányi tagja. 1932-ben a klub sportigazgatójává választották.

1934-ben nyerte el az iskolaigazgatói kinevezését.

1936-tól az ágotai evangélikus keresztények közgyűlésén a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye képviselője.

Magánélete

Schnell Gyula 1924-ben jegyezte el Gábler Vilmos, salgótarjáni művezető, mérnök és neje Billeter Hildegárd lányát Gábler Arankát (1902-1952). 1925-ben született első lányuk, majd 1927-ben a második, akit 1948-ban még egy fiú követett.

Schnell Gyula 1958-ban hunyt el cukorbetegségben.

Források

• Records of the Tötösy de Zepetnek Family
• Ladányi Miska: Magyar városok és vármegyék monográfiája - (Budapest, 1934)
• Nép- és iparostanonc-iskolák, Salgótarján, 1932
• Arató Géza: Magyar Sport, Budapest, 1935