Schnell Gyula

tanár, iskolaigazgató, sportvezető

Schnell Gyula Arnold németül: Julius Ardold von Schnell (Bazin, 1886. január 23. - Salgótarján, 1958. november 6.) felvidéki német tanár, Nógrád vármegyei iskolaigazgató, első világháborús veterán, a Salgótarjáni BTC sportigazgatója.

Schnell Gyula
Született1886. január 23.
Bazin
Elhunyt1958. november 6. (72 évesen)
Salgótarján
HázastársaGábler Aranka Irma Lujza (1902–1952)
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
  • iskolaigazgató
  • sportvezető
KitüntetéseiVitézségi Érem

 
Károly-csapatkereszt
 
Signum Laudis

 
SírhelyeSalgótarján
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Családja szerkesztés

Schnell Gyula 1886-ban született Bazinban. Apja Schnell Gyula Gusztáv, modori adóellenőr ,[1] majd fűszer és festékkereskedő.[2] Apai nagyapja Schnell Endre (1813-1881) országgyűlési képviselő, akit V. Ferdinánd magyar király emelt nemesi rangra. Anyja Paulik Josephina, Paulik József bazini fősebész lánya.

Felmenői között megtalálható Mohl Éliás evangélikus püspök, Jurenák János országgyűlési képviselő, a Siebenfreud család, az Ott család és további befolyásos felvidéki nemesi famíliák.

Távoli rokonságban állt Ott Péter Károly osztrák császári tábornokkal, Stromszky Ferenc Sámuel evangélikus püskökkel, Pfitzner Sándor magyar/amerikai gépészmérnök, feltalálóval, Domanovszky Endre Kossuth- és Munkácsy-díjas magyar festővel és további ismert történelmi személlyel.

Pályafutása szerkesztés

A tanító oklevelét 1907-ben szerezte meg. Működését Turóctölgyesen kezdte, majd Turcsokon tanított. 1912-ben került a salgóbányai iskolához. 1914-ben önkéntesként jelentkezett a hadseregbe, ahol a m. kir. kolozsvári 38. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságának távíró századában őrmesterként szolgált. A háborút az olasz és az orosz harctéren küzdötte végig. Megsebesült, az összeomláskor olasz hadifogságba esett.[3] 1919-ben mint hadirokkant tért haza. Hősies helytállásáért az Ezüst Vitézségi Érem II. osztályával, Bronz Vitézségi Érmével, a Károly-csapatkereszttel és a Signum Laudissal tüntették ki.

1919-ben tért vissza Salgóbányára, ahol folytatta a tanítást. Tanította a salgóbányatelepi iskola IV. leány és V-VI. vegyesosztályát, a III-VI. vegyesosztályban a karéneket, a fiú továbbképzőiskolában a számtant és mértant. Az 1920-as évek közepétől a salgóbányatelepi Leventemozgalom főoktatója volt.

1920-ban a Salgótarjáni BTC egyik alapítója, pártolója, majd választmányi tagja. 1932-ben a klub sportigazgatójává választották.

1934-ben nyerte el az iskolaigazgatói kinevezését.

1936-tól az ágotai evangélikus keresztények közgyűlésén a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye képviselője.[4]

Magánélete szerkesztés

Schnell Gyula 1924-ben jegyezte el Gábler Vilmos, salgótarjáni művezető, mérnök és neje Billeter Hildegárd lányát Gábler Arankát (1902-1952). 1925-ben született első lányuk, majd 1927-ben a második, akit 1948-ban még egy fiú követett.

Schnell Gyula 1958-ban hunyt el cukorbetegségben.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Records of the Tötösy de Zepetnek Family
  • Ladányi Miska: Magyar városok és vármegyék monográfiája - (Budapest, 1934)
  • Nép- és iparostanonc-iskolák, Salgótarján, 1932
  • Arató Géza: Magyar Sport, Budapest, 1935