Schunda Vencel József

(1845–1923) csehországi származású hangszergyáros és zeneműkiadó

Schunda Vencel József (Dubeč [ma Prága egyik kerülete], 1845. május 19.Budapest, 1923. január 26.) csehországi származású hangszergyáros és zeneműkiadó.

Schunda Vencel József
Életrajzi adatok
Született1845. május 19.
Dubeč
Elhunyt1923. január 26. (77 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
GyermekeiSchunda Károly
Tevékenység
  • üzletember
  • hangszerkészítő
SablonWikidataSegítség
Schunda Vencel József tárogatójának szabadalmi rajza

Életpálya

szerkesztés

1856-ban költözött Pestre nagybátyja, Schunda József (1818–93) hívására. Az ő üzemében lett tanonc, és 1863-ban ott szabadult segédként. Külföldi vándorévek következtek. 1868-ban tért haza társtulajdonosként. 1871-ben átvette a céget, ami a Magyar utca 26. szám alatt működött. A mindössze 26 éves cégvezető rendkívül tudatosan kezdte fejleszteni a vállalatot. Gyorsan nőtt az alkalmazottak száma: 1873-ban 9, 1898-ban 45 munkás dolgozott. A termékskála a hangszerek csaknem teljes körét felölelte. A bevétel nagy része a katonazenekarok ellátásából származott.

Nevéhez fűződik a cimbalom tökéletesítése és a modern tárogató megalkotása. Az új típusú cimbalmot 1872-ben állította ki Kecskeméten, az első pedálos cimbalmot 1874-ben szerkesztette. A tárogatón 1888-tól 1896-ig dolgozott. Az 1872-től 1906-ig terjedő időben mintegy 10 000, folyamatosan tökéletesített cimbalom készült műhelyeiben.

Kevésbé sikeres találmánya volt a népharmónium (1877), az „Arion-citera” (1880) és a „gyermekcimbalom acéllemez hangokkal” (1887).

Schunda rendkívül ügyes cégvezető volt. Megfelelő marketinggel vett részt hazai és világkiállításokon (Bécs: 1873; Párizs: 1878, 1900), nagy figyelmet szentelt annak, hogy termékeit művészek, arisztokraták, újságírók megismerjék. Szinte az egész világra exportált. Találmányait, újításait szabadalmaztatta. Hangszereihez kompozíciókat, iskolákat is rendelt és kiadott. A cimbalom esetében szorosan együttműködött Allaga Gézával.

  • A czimbalom múltja, jelene és jövője (Budapest, 1884)
  • A Schunda V. József cs. és kir. udvari hangszergyár története (Budapest, 1898)
  • A czimbalom története. A 10.000-ik czimbalom elkészültének jubileuma alkalmából (Molnár Gézával, Budapest, 1907)
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Philipp Clarisse: Schunda Vencel József (1845–1923) = Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle CIII. évf. (1998) 6. sz. [1]

További információk

szerkesztés