Selenicereus pteranthus

Selenicereus atropilosus
	Selenicereus pteranthus
	Természetvédelmi státusz
	Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Szegfűvirágúak (Caryophyllales);
Család:	Kaktuszfélék (Cactaceae);
Alcsalád:	Kaktuszformák (Cactoideae);
Nemzetség-; csoport:	Hylocereeae;
Nemzetség:	Selenicereus;
Faj:	Selenicereus pteranthus;
Tudományos név
	Selenicereus pteranthus; (Lk. & Otto) Br & R in Contr. US Nat. Herb. 12:431 (1909)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Selenicereus atropilosus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Selenicereus atropilosus témájú médiaállományokat és Selenicereus atropilosus témájú kategóriát.

A Selenicereus pteranthus egy széles körben elterjedt dísznövény, melyet nagyméretű éjjel nyíló virágai után spanyol nyelvterületen éjhercegnő-kaktusznak (Princesa de la Noche) is nevezik. Kaktusztermesztők gyakran használják kisméretű fajok oltásához alanynak.

Elterjedése és élőhelye

Mexikó és Közép-Amerika alacsonyan fekvő területei; rengeteg helyen előfordul a világban kultúrából kiszabadulva.

Jellemzői

Hajtásai legfeljebb 50 mm átmérőjűek, kékeszöldek, 4-6 bordásak, 1-4 tövise 1–3 mm hosszú, kúpos. Virágai 250–300 mm hosszúak, erősen illatosak. A pericarpium hosszú fehér töviseket hordoz. A külső szirmok egyenesek, sárgásak-vörösesek, a belsők fehérek, a tövükön sárgásak, megnyúlt spatula formájúak. A porzók és a bibe zöldes-krémszínűek. A termése vörös, 60–70 mm átmérőjű.

Rokonsági viszonyai

Tagja a grandiflorus-fajkomplexnek, lehet, hogy csupán a Selenicereus grandiflorus rövid tövisű alakja, mindazonáltal természetből nem ismertek közte és a Selenicereus grandiflorus közötti hibridek (Bauer CSI 17:43' [2003]). Mesterségesen létrehozott hibridjeik gyűjtőneve a Selenicereus X callianthus.

Ebbe a fajba vonták össze a korábban különállónak tekintett Selenicereus boeckmannii, S. brevispinus, S. knuthianus, S. macdonaldiae, S. rothii és S. vaupellii taxonokat is.

Források

Hunt D.R. et al. (2006): The new cactus lexikon. DH Books, Miborn Port, England. ISBN 0-9538134-5-2

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap